Wikipédia

„Fehérvári jog” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
A '''fehérvári jog''' a magyar városok jogalapját képező szabadságjogcsalád, melyet elsőként a [[Magyar Királyság]] világi központjának számító [[Székesfehérvár]] kapott meg, a hagyomány szerint [[I. István magyar király|I. István királytól]]. Az írásos emlékek bizonyítéka szerint azonban az első igazi városi szabadságjogokat [[III. István magyar király|III. István király]] adományozta Fehérvárnak a [[12. század]] közepén, majd [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] erősítette meg [[1237]]. évi [[Kiváltság|privilégiumával]]. Székesfehérvár valószínűleg már jóval régebben elnyert bizonyos megkülönböztető jogokat, hiszen első királyunk az ország világi központjának szánta első számú székhelyét.
 
A [[13. század]] közepétől kezdve fehérvári jogok nélkül egy települést nem lehetett városnak tekinteni, ennél fogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló [[budai jog]]gal egyetemben. Magyarországon a valódi városiasodás ugyan évszázados késéssel indult meg, a fehérvári jog a korabeli [[Európa|Európában]] mégis igen korszerűnek és időtállónak számított, hiszen a kiváltságolt városok sokféle funkciójú, változatos jogokkal, összetétellel, építkezési móddal rendelkeztek.<ref>History, a világtörténelmi magazin - Városaink kezdetei (VII. évf. 4. szám, 26. old.)</ref> A [[13. század]] közepétől kezdve fehérvári jogok nélkül egy települést nem lehetett városnak tekinteni, ennél fogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló [[budai jog]]gal egyetemben
 
== Története ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fehérvári_jog”