„Grimoár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''grimoár''' mágiatankönyv. Az ilyen könyvekben általában útmutatók találhatók mágikus erővel ellátott eszközök, mint például [[talizmán]]ok és [[amulett]]ek készítéséhez; varázslatok, bűbájok és jövendölések elvégzéséhez és emberfeletti lények: démonok, angyalok, szellemek megidézéséhez és segítségül hívásához.<ref>{{Opcit|n=Davies|o=1}}</ref> Sok esetben a könyvekről is úgy hiszik, hogy mágikus erővel bírnak, ugyanakkor más kultúrákban is megjelenik a szent írásokhoz kapcsolódóan az a hiedelem, hogy természetfeletti erővel bírnak, mint a [[Biblia]] esetén. Így bár minden mágiáról írt könyvet grimoárnak tekinthetünk, nem az összes mágikus könyv az.<ref>{{Opcit|n=Davies|o=2–3}}</ref>
Bár a grimoár kifejezés Európából ered és a történelem során sok európai használta őket, [[Owen Davies]] történész rámutatott, hogy hasonló könyvek a világ egészén találhatóak [[Jamaica|Jamaicától]] [[Szumátra|Szumátráig]],<ref>{{Opcit|n=Davies|o=2–5}}</ref> valamint, hogy a legelső ilyeneket az [[ókori Kelet]]en írták.<ref>{{Opcit|n=Davies|o=6–7}}</ref> A grimoár a modern fikciókban is gyakran megjelenik, mint varázskönyv. A legismertebb ilyen [[Howard Phillips Lovecraft]] ''Necronomicon''-ja.<ref name=guardian>{{cite journal |title=Owen Davies's top 10 grimoires
== Jegyzetek ==
| |||