„Móricz Virág” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szócikk bővítése. |
→Életpályája: Szócikk bővítése |
||
28. sor:
Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait [[Bécs]]ben és [[Berlin]]ben végezte. A budapesti egyetemen [[1932]]-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. [[1931]]–[[1932]] között a Nyugat titkára, majd filmsegédrendező. [[1936]]-ban ''Bukaresti éjszaka'' című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb [[Kolos Richárd|Koch Richárd]] okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.<ref>A házasságkötés bejegyezve A Bp. II. ker. polgári házassági akv. 633/1937. folyószáma alatt.</ref> (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)<ref>42804/1945.II a BM sz.</ref>
Első nagyobb terjedelmű műve, az ''Apám regénye'' (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' (1967) és ''Tíz év'' (1981) című könyveiben - mintegy az ''Apám regényét'' folytatva - Móricz Zsigmond életéről, munkásságáról közölt újabb dokumentumokat bő, elemző kommentárokkal. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' apja életének azt a négy esztendejét tárja a közönség elé, amikor Móricz - egy ideig Babits Mihállyal együtt - a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatot]] szerkesztette.
Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található 38. parcella, 1-29/30.▼
Regényeiben - mint novelláiban is - az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Korának átalakuló világáról, különösen az akkori lányok, asszonyok életéről, problémáiról szól. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író ''Kis falu a világ végén'' (1938) című regényét.
▲Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található 38. parcella, 1-29/30. Lányai Kolos Virág és Kolos Réka.
{{csonk-szakasz}}
| |||