„Észak-Korea hadereje” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
59. sor:
Az 1953-ban létrehozott Katonai Fegyverszüneti Bizottság ''(Military Armistice Commission [MAC])'' felügyelte az egyezményben foglaltak betartását. Létrehoztak semleges nemzetekből álló felügyelő bizottságot is. A [[Varsói Szerződés]] országai közül [[Lengyelország]], [[Csehszlovákia]], - az ENSZ oldaláról pedig [[Svédország]] és [[Svájc]] lett kijelölve a Katonai Fegyverszüneti Bizottság ellenőrzésére.
 
Az [[1970-es évek]]ben a szovjet katonai vezetők újra elővették és alkalmazták az [[1920-as évek|1920-as]] és [[1930-as évek]] katonai teoretikusainak, [[Alekszandr Andrejevics Szvecsin|Szvecsinnek]], [[Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij|Tuhacsevszkijnek]], [[Vlagyimir Kiriakovics TriandafilovTriandafillov|TriandafilovnakTriandafillovnak]] és más hadművészeknek a „kombinált hadműveletek” elméleteit, melyekből a szovjet mintára képzett észak-koreai tisztek kifejlesztették a saját „kétfrontos háború” koncepciójukat.<ref>{{cite journal|url=http://strategicstudiesinstitute.army.mil/pubs/parameters/Articles/03spring/hodge.pdf|title=North Korea’s Military Strategy|author=Homer T. Hodge| format = pdf|journal=Prameters | issue = 2004/3.|language=angol|accessdate=2014-02-27|year=2003|pages= 68-81 o.}}</ref> A szovjet katonai gondolkodásmód tükröződött vissza az 1970-es évektől az észak-koreai haderőben végrehajtott fejlesztésekben. A hivatalos lapokban megjelent írások mind arról szóltak, hogy ha a szárazföldi erőket gépesítik és megerősítik műszaki képességekkel és önjáró tüzérségi eszközökkel, az növeli a mobilitást, s ez vezethet győzelemre az elkövetkező háborúban. A szovjet mellett azonban egyre jobban előtérbe került a [[maoizmus|maoista]] felfogás is. Ennek szellemében a gépesítés mellett hangsúlyt fektettek a lövészegységek könnyűfegyverzettel történő felszerelésére. A kiképzésben a gyors, meglepetésszerű támadásra, valamint az éjszakai harcnak és a tenger felőli harceljárások begyakoroltatására összpontosítottak.<ref name="Military Thought">{{cite journal|url=http://lcweb2.loc.gov/cgi-bin/query/r?frd/cstdy:@field(DOCID+kp0146)|title=North Korea The Evolution of North Korean Military Thought |author= |journal=Library of Congress Country Studies | issue =|language=angol|accessdate=2014-02-27|year=1993}}</ref>
 
Az [[1953]]-ban megkötött fegyverszünet ellenére a két Korea technikailag [[2007]]-ig háborúban állt egymással. Ez az időszak nem múlt el kisebb katonai incidensek nélkül, és azóta is előfordul hogy nagy sajtófigyelem mellett beszámolnak ilyen eseményekről.<ref>{{cite web |url=http://www.ma.hu/tart/rcikk/b/0/32294/1|title=Súlyos légi incidens észak-koreai és amerikai gépek között |date=2003-03-04 |accessdate=2014-02-28 |language=magyar |publisher= ma.hu}}</ref> A két ország közötti hűvös viszony és a fenntartott katonai készültség egyik, több halálos áldozattal járó konfliktusa a [[Jonphjong-szigeti incidens]]<ref group="m">A Jonphjong-szigetet a fegyverszüneti egyezmény megkötése óta Észak-Korea magának követeli.</ref> volt. 2010. november 23-án az észak-koreai haderő ágyútűz alá vette a dél-koreai hadsereg egyik, a szigeten lévő támaszpontját. A tüzet a déliek viszonozták. Az áldozatok számát és a veszteségeket érintően a két fél ellentmondásos nyilatkozatokat tett közzé.<ref>{{cite web |url=http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-pacific-11856454 |title=China calls for emergency talks amid Korea crisis|date=2010-11-28 |accessdate=2014-02-28 |language=angol |publisher= BBC}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/39425_koreai-incidens-az-eszak-koreai-tuezerseg-egy-del-koreai-szigetet-agyuzott-oesszefoglalo |title=Koreai incidens – Az észak-koreai tüzérség egy dél-koreai szigetet ágyúzott – ÖSSZEFOGLALÓ |date=2010-11-23 |accessdate=2014-02-28 |language=magyar |publisher= galamuscsoport.hu}}</ref>