„Szaljut–5” változatai közötti eltérés

→‎Jellemzői: Egy eseménynek nincs átlaga
(→‎Jellemzői: Átfogalmaztam egyértelműbbre)
(→‎Jellemzői: Egy eseménynek nincs átlaga)
Az űrállomás két dokkolóporttal rendelkezett, ami egyszerre két, Szojuz kapszila egyidejű csatlakozását tette lehetővé. Amely lehetett két embereket szállító [[Szojuz űrhajó]] vagy, egy [[Szojuz űrhajó] és egy felszerelést szállító, automata [[Progressz űrhajó]] teherűrhajó. Ezzel a megoldással az űrállomás működési időtartama jelentősen növelhető volt.
 
Az űrállomás henger alakú, melynek hossza 15,8&nbsp;m, legnagyobb átmérője 4,15&nbsp;m, belsejében mintegy 90&nbsp;m³ lakható térfogat állt rendelkezésre. Energiaellátását két pár [[napelem]] biztosította, amik összesen 3 kW teljesítményűek voltak. A felbocsátáskori tömege átlagosanhozzávetőleg 18&nbsp;900&nbsp;kg volt. Az űrállomás manőverezésére egy módosított Szojuz hajtómű szolgált. Kialakítottak benne egy légzsilipet, ami űrsétát tett volna lehetővé, de ezt a Szaljutok küldetései során soha nem használták. A civil űrállomástól eltérően egy leválasztható adatkapszulával rendelkezett, amit a küldetés végén ki lehetett bocsátani. A kapszula 1977. február 26-án ért földet.<ref >http://mathilda.b13.hu/index.php?f=7&s=1&blogid=4319&arch=200705 A jövő harctere a világűr </ref>
 
==Források==
Névtelen felhasználó