„Horger Antal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a CheckWiki error (64) javítása |
a →Élete |
||
23. sor:
Horger Antal [[1872]]-ben született [[Lugos]] városában, az akkori [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyében]], német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, [[1892]]-től egyúttal a [[Lugosi Népbank]] igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően [[1896]]-tól a [[brassó]]i főreáliskola helyettes tanára, [[1898]]-tól véglegesített tanára. Az [[1907]]-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett [[1914]]-ben, amikor is a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar [[hangtan]]ból és szótanból. [[1922]]-től a [[szeged]]i, [[1940]]-től a [[kolozsvár]]i egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, [[pozitivizmus|pozitivista]] tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.
Még brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen ''Dajbukát'') Szidóniát (
A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a [[Szegedi Tudományegyetem]] professzoraként [[1925]]. [[március 30.|március 30-án]], hétfőn reggel a ''[[Szegedi Új Nemzedék]]'' című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta [[József Attila|József Attilát]], és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a ''Tiszta szívvel'' c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet2.htm József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)]</ref> Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a ''Születésnapomra'' c. versében is.
|