„Caius Suetonius Tranquillus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up AWB |
kékít |
||
36. sor:
== Élete ==
Suetonius az észak-afrikai [[Hippo Regius]]ban született, [[69]] körül. Az [[lovagi rend az ókori Rómában|ordo equester]] soraiba tartozott. Kapcsolatban állt [[Caius Plinius Caecilius Secundus|ifjabb Plinius]]szal. Plinius hozzá írt levelei fennmaradtak: ezekből az derül ki, hogy Suetonius ügyvédi tevékenységet folytatott, illetve, hogy [[105]] körül már készen állt valamelyik művével. [[119]]–[[122]] között az ''ab epistulis'' tisztséget töltötte be, azaz császári levéltáros volt. Ezt a tisztséget ''C. Septicius Clarus'' praefectus urbis patronálásának köszönhette. [[122]] után azonban elveszíti ezt az állását, mivel [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár az őt magát hivatalba juttató ''Plotina'', Traianus egykori felesége halála után eltávolította [[Traianus római császár|Traianus]] császár híveit – így Clarus-t is. Suetonius valószínűleg [[160]] körül halt meg.
== Művei ==
# ''Császáréletrajzok'' (De vita XII Caesarum libri VIII.), az alábbi uralkodók életrajzaival: [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]], [[Augustus római császár|Augustus]], [[Tiberius római császár|Tiberius]], [[Caligula római császár|Caligula]], [[Claudius római császár|Claudius]], [[Nero római császár|Nero]], [[Galba római császár|Galba]], [[Otho római császár|Otho]], [[Vitellius római császár|Vitellius]], [[Vespasianus római császár|Vespasianus]], [[Titus római császár|Titus]], [[Domitianus római császár|Domitianus]]
# ''Híres férfiakról'' (De viriis illustribus) – ez jórészt elveszett, csak a De grammaticiis et rhetoribus című rész maradt meg, valamint néhány költő életrajza ([[Publius Terentius Afer|Terentius]], [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]], [[Persius]]). Egyes kutatók neki tulajdonítják [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]], [[Albius Tibullus|Tibullus]] és [[Marcus Annaeus Lucanus|Lucanus]] életrajzait is.
# A fenti, többé-kevésbé fennmaradt művek mellett a ''bizánci [[Szuda-lexikon]]'' legalább egy tucat, teljesen elveszett, görög nyelven írt művet sorol föl Suetonius neve alatt, melyek többsége történeti, vagy kultúrtörténeti jellegű. A további latin nyelvű műveinek is csak a címe maradt fenn: ''De regibus, De institutione officiorum, De rerum naturis, De animantium naturis, De vitiis corporalibus, De rebus variis''. Elképzelhető, hogy e könyvek közül sok a ''Prata'' (''Mezők'') című gyűjteményes munka része volt.<ref>Michael von Albrecht: A római irodalom története. II. 1120. old.</ref>
59. sor:
Korának történetíróit is jól ismeri. Említi az alábbi írók azóta elveszett műveit: [[Tanusius Geminus]], C. Oppius, Lentulus Gaeticulus, Q. Elogius,
Cassius Severus, [[Marcus Cluvius Rufus|Cluvius Rufus]], [[Fabius Rusticus]], [[Aulus Cremutius Cordus|Cremutius Cordus]], Ti. Claudius Balbillus. Idéz [[Caius Plinius Secundus|Idősebb Plinius]], [[Lucius Annaeus Seneca Maior|az idősebb Seneca]], [[Marcus Terentius Varro|Terentius Varro]], [[Cornelius Nepos]] műveiből.
'''Stílusa''' nem retorikai, hanem inkább az antik tudósok tárgyszerű, száraz, szóhasználatában igénytelen stílusát követi. Igyekszik viszont
| |||