„Bajkálontúl” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
Az orosz ''Zabajkalje'' (magyarul ''Bajkálontúl)'' régóta használt elnevezés. Általában a délnyugat–északkeleti irányú, ívben elnyúló [[Bajkál-tó]] és a déli, délkeleti országhatár közötti, – tehát a központi Oroszországtól távolabbi, „túlsó” – területet jelölte. (A területnek egy kisebb része már jóval korábban ''Dauria'' néven vált ismertté.) A 19. század közepétől az Orosz Birodalom egyik nagy közigazgatási egységét is így nevezték ''(Zabajkalszkaja oblaszty,'' vagyis ''Bajkálontúli terület).''
A Szovjetunió létrejötte után nem volt ilyen nevű közigazgatási egység, (csak ''Burjátföld'' és ''Csitai terület),'' de a ''Bajkálontúl'' nevet nem hivatalosan továbbra is használták. A 2008-ban létrehozott [[Bajkálontúli határterület]]et a sajtóban sokszor szintén csak ''Zabajkalje'' (Bajkálontúl) néven említik, holott a földrajzi értelemben vett Bajkálon túli országrésznek csak kb. a felét foglalja el; a másik fele közigazgatásilag [[Burjátföld]]höz, egy kisebb darabja pedig az [[Irkutszki terület]]hez tartozik.
Ez a szócikk a továbbiakban csak a természetföldrajzi tájegységgel foglalkozik. * Bajkál-Sztanovoj-hegyvidék vagy Sztanovoj-hegyvidék; orosz nyelven megfelelője: ''Bajkalszko-Sztanovaja oblaszty.'' Előfordul a ''Szevero-Zabajkalje,'' vagyis Észak-Bajkálontúl elnevezés is.▼
== Bajkálontúl ==
A Bajkálontúl ''(Zabajkalje)'' – óriási hegyvidék, mely a [[Bajkálmellék]]től dél és délkelet felé az országhatárig, kelet felé az [[Oljokma]] völgyéig terjed. Domborzatát délnyugat–északkelet csapásirányú hegyláncok és hegyközi medencék váltakozása jellemzi. Hegységei általában középhegységek, egy részük fennsík; néhány magashegységének csúcsa 2500 m fölé emelkedik.
Kialakításában nyugaton és középső részén jelentős szerepet játszott az [[archaikum]] végén lezajlott bajkál gyűrődés, később a kaledóniai és a variszkuszi hegységképződés. Ennek megfelelően nyugaton kemény kristályos kőzetek, illetve óidei pala, kvarcit építik fel. A [[pliocén]]ban lezajlott vulkánosság nyomai a bazaltfennsíkokon láthatók. Keleti része fiatalabb gyűrődések hatására alakult ki, [[paleozoikum]]i és [[harmadidőszak]]i különféle kőzetekből áll.
Általában nyugati, központi és keleti részre osztják.
* ''Nyugati'' részéhez, a [[Szelenge|Szelenga]] és a [[Vityim]] vízgyűjtő területéhez tartozik:
** délnyugaton a [[Cagan-Daban]], a [[Cagan-Hurtej]] és más középhegységek
** északkeleten a [[Vityim-felföld]]
* ''Központi'' részének (melyet néha ''Dauriá''nak is neveznek) délnyugat–északkelet irányú legnagyobb hegységei:
** a [[Jablonovij-hegyvonulat]]
** és a vele párhuzamos [[Cserszkij-hegyvonulat]] (vagy [[Cserszkij-hegység]])
28 ⟶ 24 sor:
** a Cserszkijtől délkeletre húzódik a [[Daur-hegyvonulat]], valamint
** a [[Mogojtuj-hegyvonulat]]
* A ''keleti'' rész széles völgyekkel elválasztott, párhuzamosan futó alacsony középhegységei:
** Ermana, Guzimu, Nyercsa, Klicska-hegyvonulat
** legnagyobb a Silka jobb partja mentén elnyúló [[Borscsovocsnij-hegyvonulat]].
▲
Szibéria déli hegyvidékeinek legészakibb tagja, nagyjából az északi szélesség 56° és 60° között terül el. A Bajkál-tó északkeleti csücskétől kelet felé a [[Maja (folyó)|Maja]] forrásvidékéig terjed, északon a Felső-[[Léna (folyó)|Léna]] völgye határolja.▼
▲
A hegyvidék három vagy négy
* Három északnyugati felföldje a hegyvidék legalacsonyabb és legkevésbé tagolt része:
** [[Észak-bajkáli-felföld]]
** [[Patom-felföld]]
** [[Oljokma–Csara-felföld]]
*A tőlük délebbre elterülő [[Sztanovoj-hegyvidék]]et (vagy ''Sztanovoj-felföld''et) erősen tagolt, magas hegyláncok alkotják, mély völgyek szabdalják, néhol kőtengerek borítják:
** [[Északi-Muja-hegylánc]] (a Muja a [[Vityim]] mellkékfolyója)
| |||