„1848–49-es honvédsereg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Toborzástól a tűzkeresztségig: egyértelműsítés - Gábor Áron |
|||
1. sor:
[[Kép:Nagysallói ütközet Than.jpg|jobbra|bélyegkép|290px|[[Than Mór]]: A nagysallói ütközet. 1849. április 19-én Nagysallónál verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait ]]
[[Kép:Egyenruhaviselet 1848.jpg|jobbra|bélyegkép|290px|Egyenruharajzok a szabadságharcból]]
'''Az 1848–1849-es magyar honvédsereg''' az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] egyik legnagyobb eredménye volt. Megalakulása előtt még tervben sem létezett, néhány hónap alatt azonban egy ütőképes, valódi hadsereg állt fel. Kezdetben gondokat okozott a nagyon vegyes csapatok irányítása, de az egységesítést, kiképzést, hadszervezést a magyar fél harcok közepette is véghez tudta vinni, kevesebb, mint egy év alatt alatt. Eleinte a [[cs. kir. hadsereg 1848-ban|cs. kir. hadseregből]] örökölt alakulatokra lehetett számítani, majd később alakult a [[nemzetőrség (1848)|nemzetőrség]], és sor került [[honvédség|honvédek]] toborzására is.
== Történeti és jogi áttekintés ==
13. sor:
Az első két idézett rendelkezés részlegesen, fennakadásokkal, vagy sehogyan sem valósult meg, azonban a 14.§ jogalapot teremtett egy önálló magyar hadsereg létrehozására. Noha a törvény nem rendelkezett az [[Udvari Haditanács]] illetve az örökébe lépő cs. kir. és magyar hadügyminisztérium, és a magyar kormány és a főhadparancsnokságok viszonyáról, és azt sem rögzítette, hogy magyarországi katonaságnak a magyarországi állomásozású vagy a magyarországi kiállítású ezredek minősülnek, rendkívül fontos volt a lojalitás látszatának megőrzése szempontjából. Ezt a besorolási problémát az vetette fel, hogy Magyarországon zömében a birodalom többi részéből származó alakulatok voltak, míg a magyar nemzetiségű csapatok többsége nem itthon állomásozott.
Az uralkodó 1848. április 7-én változatlan formában hagyta jóvá az április 3-án elkészült törvényjavaslatot a [[nemzetőrség (1848)|nemzetőrség]] megalakításáról, amely a folyó év 22. törvénycikke volt. A törvény pontosan beszabályozta a nemzetőrség működési és szervezeti kereteit, illetve viszonyát a reguláris katonasághoz. A törvény egyik paragrafusa kitért azokra is, akiknek a vagyoni helyzete nem tette lehetővé a nemzetőrségben való szolgálattételt: ők, ha „érdekeltek voltak az alkotmányos rend fenntartásában”, akkor felvételt nyerhettek. Lényegében ennek alapján kezdték meg az első tíz honvédzászlóalj toborzását.
== Csapatok ==
| |||