„Domokos (település)” változatai közötti eltérés

a
Nemzetőrség → Nemzetőrség (1848/1956) (WP:BÜ) AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Nemzetőrség → Nemzetőrség (1848/1956) (WP:BÜ) AWB)
[[Magyarlápos]]sal együtt a középkor óta magyar nyelvsziget a történeti [[Erdély]] északi határán. A 14. században a [[Bánffy család|Bánfiak]] birtokolták. 1553-ban [[Csicsóújfalu|Csicsóvár]], később [[Szamosújvár]] uradalmához tartozott. [[Báthory Zsigmond]] 1584-ben felmentette lakóit a [[harmincad]] fizetése alól, terméketlen és szűk határa miatt. A 17. században több [[Puskás (rang)|puskás]], [[Szabados (történelem)|szabados]] és darabont lakta. Legnagyobb birtokosai 1820-ban Ujfalvi Sámuel, Toldi Zsigmond és Szamosújvár városa voltak. 1838-ban 31 adózó és hét nem adózó nemesi családját írták össze. [[Belső-Szolnok vármegye|Belső-Szolnok]], 1876-tól [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka vármegyéhez]] tartozott.
 
Férfilakossága 1848-ban [[nemzetőrség (1848)|nemzetőrséget]]et hozott létre. A Moț Dâmbul vezette [[Kővárvidék|Kővár vidéki]] felkelők november végén megadásra szólították föl a domokosiakat, de azok a magyarláposiakkal együtt felkészültek az önvédelemre. November 8-án, miután a [[honvéd]]csapatok elvonultak a környékről, a [[rogoz]]iak megtámadták a falut, melynek lakói Magyarláposra menekültek. A támadás hírére visszatérő honvédek kiűzték a rogoziakat az égő Domokosról, és felgyújtották Rogozt.
 
A 20. században a falu gazdaságilag specializálódott, zöldséget és gyümölcsöt termelt a magasabban fekvő román falvak szükségletére. [[Kálvinizmus|Református]] magyarságát korábban települési [[endogámia]] jellemezte. 1990 óta jellemző folyamat, hogy az elköltöző fiataloktól a földeket [[alsószőcs]]iek és [[rogoz]]iak vásárolják föl.
 
{{Máramaros megye közigazgatása}}
[[Kategória:Máramaros megye települései]]
{{portál|Erdély|-}}
 
[[Kategória:Máramaros megye települései]]
31 561

szerkesztés