„Aeneis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: pt |
→Történet: Éneász |
||
21. sor:
== Történet ==
Hatalmas művét, amelyen Vergilius tizenegy éven át dolgozott, végrendeletében elégettette volna. [[Augustus római császár|Augustus császárnak]] a végrendelet végrehajtójához intézett parancsa mentette meg a művet a tűzbevetéstől. Vergilius döntésének oka az volt, hogy úgy vélte, még mindig nem ért el az írásművészet oly magas csúcsára, hogy témáját, [[Aineiasz|Aeneas]] (magyar fonetiksu átírással ''Éneász)'' történetét méltóképp megénekelhesse. E művében – amely a viszontagságok ellenére is többé-kevésbé befejezett állapotban maradt fenn az utókor számára – nagyra törőbb célt tűzött maga elé, mint eddig bármikor: bemutatta a leendő római ereklyék megmentését [[Trója|Trójából]], Aeneas útját Itáliába, és győzelmét mindazon hatalmak felett, amelyeknek alapítói tettének ellenszegültek.
A mű terjedelme tizenkét ének, művészien felépítve úgy egészében, mint részleteiben is. Az eposz első felében olvasható Aeneasnak, [[Venus]] fiának útja Itália felé, és rögtön az első énekben a cselekmény közepébe cseppenünk: Aeneast, már látótávolságban Itália partjaitól egy vihar visszasodorja [[Afrika|Észak-Afrika]] partjaihoz. A második ének Trója pusztulásáig nyúl vissza, ahonnan Aeneas kíséretével elindul; a harmadik a [[Szicília|Szicíliáig]] megtett utat írja le; a negyedik [[Karthágó]] alapítójának, [[Dido]] királynőnek nagy elterelő kísértését mutatja be, s azt, hogyan hal meg Dido, miután csábítási kísérletével kudarcot vall; az ötödik a Szicíliában töltött békés időről számol be, amely az Aeneas apja, [[Ankhiszész|Anchises]] tiszteletére rendezett játékokkal telik el. A hatodik a [[Cumae]]ből az alvilágba tett utat ábrázolja, ahol feltárul előtte leszármazottjainak jövője. A további hat énekben folynak a harcok [[Latium]]ért, azért a földért, ahol az Aneiasz által megalapított Róma erős nemzetté fog emelkedni.
| |||