Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
== Történeti iskolák a pápaság intézményéről ==
[[Fájl:ClemensXI.png|bélyegkép|[[XI. Kelemen pápa]] arcmása egy pénzérmén]]
 
A [[Római katolikus egyház|katolikus]] tanítás szerint a pápa [[Péter apostol]] utóda a római püspöki székben és az azzal összefüggő primátusban. A katolikus egyház hagyománya szerint Péter apostol Krisztus után 67-ben Róma első püspökeként halt vértanúhalált. Péternek és utódainak az elsőbbségét az apostolok, ill. a püspökök között az [[Újszövetség|Újszövetségi Szentírás]] olyan szövegeiből vezetik le, mint például [[Máté evangéliuma|Máté]] 16. fejezet, 18-19: ''„Te Péter vagy és én erre a sziklára fogom építeni egyházamat, és ezen az alvilág erői nem fognak győzedelmeskedni. Neked adom a mennyek országának a kulcsait; amit a földön megkötsz, az meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”''
 
{{bővebben|konklávé}}
[[Kép:Sistina-interno.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|A [[Sixtus-kápolna]] belső tere a konklávé helyszíne]]
A pápai cím betöltéséről a [[konklávé]] dönt, amely a 80 év alatti [[bíboros]]okból áll. A konklávé [[1241]] óta működő rendszerének az [[1274]]-es [[lyon]]i 14. egyetemes zsinat adott átfogó szabályozást, amelyen azóta többször változtattak ([[II. János Pál]] pápa]] ''Universi Dominici Gregis'' apostoli konstitúciója [[1996]]. [[február 22.]], majd [[XVI. Benedek pápa]] motu proprio apostoli levele [[2013]]. [[február 25.]]). Eszerint a [[Sede vacante|pápai szék megüresedése]] után legkésőbb 20 nap múlva össze kell ülnie a [[bíboros]]ok testületének ([[1870]]-től a [[Vatikán]]ban) és ott a legnagyobb titoktartás mellett, kétharmados többséggel kell megválasztaniuk az új pápát.
 
== A pápa jogköre ==
A pápának legfőbb, teljes (törvényhozói, kormányzati és bírói), közvetlen és egyetemes hatalma van az egész katolikus egyházban. Ítélete vagy határozata ellen nincs sem fellebbezés, sem felfolyamodás. Hatalmát megválasztásának elfogadásával nyeri el, ezért beiktatásra nincs szüksége.
 
A pápa hatalmát rendesen a pápai hivatalokon és bíróságokon keresztül gyakorolja. Ezért a pápa halálával a pápai hivatalok irányítóinak megbizatása megszűnik.
 
A pápa feladata a hitletétemény ''(Depositum Fidei)'' őrzése, a katolikus tanítás kifejtése és tisztaságának őrzése. Az [[első vatikáni zsinat|I. vatikáni zsinat]] [[1870]]-ben hitigazságként mondta ki, hogy a pápa [[Isten]] kegyelme által tévedhetetlen, amikor hit és erkölcs kérdésében, a világegyház püspökeivel egységben, ünnepélyes formában a tévedhetetlenség igényével ''(ex cathedra Petri)'' nyilatkozik. E hatalommal a pápák mindösszesen háromszor éltek: [[IX. Piusz pápa]] [[1854]]. [[december 8.|december 8-án]] (''Ineffabilis Deus:'' [[Szűz Mária]] [[szeplőtelen fogantatás]]a), [[XII. Piusz pápa]] [[1950]]. [[november 1.|november 1-jén]] (''Munificentissimus Deus:'' Szűz Mária mennybevételének dogmája), valamint [[II. János Pál pápa]] [[1995]]-ben (''Evangaelium vitae:'' Az emberi élet kioltása erkölcstelen).
 
== Zsinatok és pápák ==
A történelem folyamán többször felmerült az egyházi főhatalom kérdése. Jóllehet az egyházi törvények mindig a pápai főhatalmat tartalmazták, a pápaság történelmi mélypontjain megerősödött a zsinati főhatalom igénye (konciliarizmus) és a zsinatok szerepe az egyházkormányzatban. A nagy nyugati egyházszakadást lezáró [[konstanzi zsinat]] például, amelyet [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] [[nyugati császárok listája|német-római császár]] és [[Magyar uralkodók|magyar király]] hívott össze, pápákat mondatott le és választott ([[V. Márton pápa|V. Márton]]). A konciliarizmus eszméje később a [[protestáns]] egyházak szervezetének kialakulásában vált meghatározóvá.
 
A pápa és a püspökök együttműködését a [[második vatikáni zsinat|II. Vatikáni zsinat]] ([[1962]]–[[1965]]) új hangsúlyokkal tárgyalta. Itt kimondták a ''[[püspök]]ök kollegialitásának elvét,'' amely szerint a püspökök amellett, hogy egyházmegyéjük ''saját pásztorai,'' az egyetemes egyházért is felelősséget viselnek. E felelősség gyakorlásának fóruma az egyetemes [[zsinat]] és a [[püspöki szinódus]].
 
== Adatok, statisztikák ==
[[Fájl:Chiesa di San Silvestro - San Silvestro statue.jpg|right|230px|thumb|[[I. Szilveszter pápa]] szobra, kezében a pápai hármaskereszt]]
{{bővebben|Pápai jelvények}}
 
* [[Tiara]]: pápai hármas korona, ékszerekkel, drágakövekkel díszítve, más néven triregnum. Eredetileg bizánci és perzsa jelkép. A tiarát V. Kelementől (1314) VI. Pálig (1963) használták koronázásra. A pápai legfőbb hatalom jelképe. A pápai címerekben is szerepel, XVI. Benedek címerében tiara helyett egy infula (süveg) látható. Ferenc pápa ebben követte elődjét, ő is infulát használ címerében.
* [[Pásztorbot]]: a [[7. század]]tól Hispániában használják. Szimbolikus értelme a pásztori hivatalból ered.A pápa feszületet ábrázoló pásztorbotot (ún. ferulát) használ.