„Gustav Robert Kirchhoff” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tömör., dupla leirt, szerk. |
abszolút fekete test |
||
64. sor:
Kirchhoff a módszert a [[Nap]] összetételének a meghatározására is alkalmazta. Megállapította, hogy a gázon áthaladó fényből a gáz azokat a hullámhosszakat nyeli el, amelyeket felhevítve kibocsát. Ezzel az elvvel magyarázta meg a Nap színképében talált sötét vonalakat, a [[Fraunhofer-féle vonalak|Fraunhofer-vonalakat]]. Ezzel a felfedezéssel új korszak kezdődött a csillagászatban.
Az 1850-es és 1860-as évek fordulóján dolgozta ki a [[feketetest-sugárzás|sugárzási törvényét]], amit félreérthető módon időnként ugyancsak '''Kirchhoff-törvény'''nek neveznek. Ennek lényege, hogy valamely test egységnyi idő alatt ugyanannyi elektromágneses energiát (hőt és fényt) sugároz ki, mint amennyit felvesz. Ezt az elképzelését, ami 1859-ben még csak sejtés volt, 1861-re sikerült kísérletekkel (részlegesen) igazolnia. 1862-ben vezette be a sugárzást tökéletesen elnyelő és kisugárzó objektum, az ún. [[abszolút fekete test]] fogalmát. Kimutatta, hogy az ilyen test sugárzásának hullámhosszak szerint megoszlása egyáltalán nem függ az adott test anyagától alakjától, méretétől vagy bármi más fizikai tulajdonságától, csakis a test hőmérsékletétől.<ref>[[John Gribbin]]: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
</ref>
== Legjelentősebb munkái ==
| |||