„Közönséges farkas” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Taxobox
| name = Közönséges farkas
| status = NE
| image = Canis lupus lupus prague zoo.jpg
| image_caption = Egy példány a [[prága]]i állatkertben
| status = NE
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
45. sor:
 
== Megjelenése ==
Az állat testhossza 105–160 &nbsp;centiméter, [[farok]]hossza 29–50 &nbsp;centiméter, magassága 80–85 &nbsp;centiméter és testtömege (elterjedési területtől függően) átlagosan 32–50 &nbsp;[[kilogramm]], de a 69–80 &nbsp;kilogrammot is elérheti; Európa és a Föld területén a legnagyobb, rekordméretű példányt a [[második világháború]] után lőtték ki a mai Ukrajna területén, a tömege 86 &nbsp;kilogramm volt.<ref name="heptner1998a">Heptner, V. G. & Naumov, N. P. (1998) ''[https://archive.org/stream/mammalsofsov211998gept#page/184/mode/2up Mammals of the Soviet Union Vol.II Part 1a, SIRENIA AND CARNIVORA (Sea cows; Wolves and Bears)]'', Science Publishers, Inc. USA., pp. 184-187, ISBN 1-886106-81-9</ref><ref name="miller1912">Miller, G. S. (1912), ''[https://archive.org/stream/catalogueofmam00brit#page/312/mode/2up Catalogue of the mammals of Western Europe (Europe exclusive of Russia) in the collection of the British museum]'', London, Printed by order of the Trustees of the British Museum, pp. 313-314</ref><ref name="Graves">{{cite book | author = Graves, Will |url = http://www.wolvesinrussia.com/ | title = Wolves in Russia: Anxiety throughout the ages | year = 2007 | isbn = 1-55059-332-3 | page = 35}}</ref> A hím (kan) nagyobb a nősténynél (szuka). Jóval termetesebb az [[aranysakál]]nál ''(Canis aureus)'', az egyetlen európai kutyafélénél, amellyel a farkast össze lehetne téveszteni. Hatalmas [[szemfog]]ai és éles, ollószerű [[tépőfog]]ai vannak. Az öreg kanok nyakát vaskos, erős, sörényszerű szőrzet borítja. A közönséges farkas bundája túlnyomórészt sötétszürke, [[tél]]en lényegesen tömöttebb, mint [[nyár]]on. Farka bozontos. Testalkata egy nagy, erőteljes [[Német juhászkutya|német juhászkutyáéhoz]] hasonló. Sokféle hangon vonyít és üvölt, különösen falkában. Kutyaszerű ugatást ellenben csak ritkán hallat.
 
== Életmódja ==
 
[[Kép:Tierpark Sababurg Wolf.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Európai farkas a zsákmányával]]
 
Az európai farkas az egyik leginkább alkalmazkodóképes [[ragadozó életmód|ragadozó]]. Életmódját nagymértékben a mindenkori környezeti adottságokhoz igazítja. A párosodási időn kívül rendszerint falkákban él. Szociális magatartása az állatvilágban a legfejlettebbek közé tartozik. A falkában az egyes farkasok szoros egységet alkotnak, anélkül hogy elveszítenék egyéníségüket. Azzal, hogy alárendelik magukat a falka érdekének, zsákmányszerzésük hatékonysága lényegesen megnövekszik. Falkában olyan állotakat is el tudnak ejteni - például kifejlett [[jávorszarvas]]t -, amelyeket egy magányos farkas soha nem tudna leteríteni. Nagyvadakra tehát csak falkában tudnak vadászni, melynek alapja az egymás kölcsönös felismerése. Így képesek a pontos rangsorrend kialakítására és a szerepek egyértelmű felosztására. A legerősebb példány lesz a vezérfarkas (alfa-hím), ő irányítja a falkát, bár bizonyos feladatokat átháríthat egyes magasabb rangú szukákra. A vadászat során a falkatagjai együtt dolgoznak, hajsza közben vonalban szétnyílnak, vagy alcsoportokra oszlanak, hogy egymás felé hajtsák a vadat. A zsákmányból mindegyikük rangja szerint részesül. Komoly harcok a falkán belül viszonylag ritkán fordulnak elő, ami nem utolsósorban azzal függ össze, hogy a tagok többsége szoros rokoni kapcsolatban áll egymással. A heves küzdelemnek az alulmaradó egyed meghunyászkodó, illetve alárendeltséget kifejező testtartása vet véget. A védtelen torok felkínálása a fajtársban harapási gátlást vált ki. A falkán belüli szigorú hierarchikus rend másik következménye, hogy - kiváltképp szűkös időkben - csak a rangsor élén álló kanok és szukák párosodnak és nevelnek utódokat. A közepes és alacsony rangú egyedek ilyenkor kimaradnak a szaporodásból. Ezt sajátos belső születésszabályozásuk teszi lehetővé. A falka összetartása [[nyár]]on vagy táplálékbőség idején lazul. Néha csupán az egyes párok maradnak együtt. A kan többnyire segít a szukának a kölykök felnevelésében. A farkasok vadászstratégiája teljesen eltér a [[macskafélék|macskákétól]]. Nem lesből rohanják le prédájukat, hanem hosszasan űzik, bár ugrani is jól tudnak. Testfelépítésükből is világosan kitűnik, hogy kitartó futók. Hosszú lábukon nagy lépésekkel tudnak haladni, izomzatuk jól bírja a tartós igénybevételt, és a hosszú, erős megterheléstől sem fárad el, szemben a meglepetésszerűen rohamozó ragadozókkal. Így bár a vadászó [[gepárd]] ''(Acinonyx jubatus)'' lényegesen nagyobb sebességet ér el, mint a farkas, csupán néhány másodpercig képes azt tartani, utána kimerül. A farkasok ellenben szükség esetén több órán át tudnak futni, méghozzá meglehetősen gyorsan. Előbb vagy utóbb még a legkitartóbb prédának is szembe kell néznie a rohammal. Az áldozatot csak [[fog]]aikkal ragadják meg, karmaiknak ebben semmi szerepe nincs. Vékony, a futást szolgáló lábukkal sem nagyot ütni, sem egy erősebb állatot leszorítani nem tudnak. Ezért a zsákmányt harapásukkal ölik meg, mint az a [[nagymacskák]]nál is előfordul. A hajsza során a préda nyomát kell követniük, magát az állatot gyakran nem is látják. Ebben [[orr]]uk segíti őket, amely olyan kifinomult szaglással bír, hogy bátran az állatvilág legfejlettebb érzékszervei közé sorolhatjuk. Bármely csapásról azonnal felismerik, hogy érdemes-e követni. A szaglásnak természetesen a farkasok szociális kapcsolataiban is kiemelkedő szerep jut, mind egymás egyedi felismerésében, mind a territórium szagjelekkel való kijelölésében.
 
55. sor:
 
== Szaporodása ==
Az európai farkasok rendszerint már [[tél]]en párosodnak. A 63 &nbsp;napos vemhesség leteltével a nőstény [[március]]-[[április]]ban többnyire 4-6 &nbsp;kölyköt hoz a világra. Sok gondoskodást és védelmet igényelnek, amíg 6 hónaposan önállóvá nem válnak. A hím és nemegyszer más falkatársak is hordanak eleséget a kicsinyeknek, amelyek később a közösség tagjai lesznek.
 
== Egyéb ==
A még meglévő közönséges farkasállományokat mérgezett csalétkekkel pusztítják, még manapság is.
 
== Képek ==
<center>
<gallery>
81. sor:
 
== További információk ==
* [http://www.bioport.hu/species-faj/canis-lupus Közönséges farkas] Bioport.hu.
 
{{GLAM-ZOO projekt}}
 
 
{{DEFAULTSORT:Ko~zo~nsegesfarkas}}
[[Kategória:Kutyafélealfajok]]