„William Herschel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nap felszíni hőmérséklete |
tömör., szerk. |
||
1. sor:
{{Tudós infobox
| név = William Herschel
| kép = William Herschel01.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás = William Herschel
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint = az [[Uránusz]] bolygó felfedezője
| nemzetiség = német-angol
| állampolgárság =
| születés dátuma = [[1738]]. [[november 15.]]
| születés helye = [[Hannover]]
| halál dátuma = [[1822]]. [[augusztus 25.]] {{életkor-holt|1738|11|15|1822|8|25}}
| halál helye = [[Slough]], [[Anglia]]
| házastárs = Mary Pitt
| gyermekei = [[John Herschel]]
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
20. sor:
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület = [[csillagászat]]
| kutatási terület =
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
43. sor:
}}
[[Fájl:Herschel 40 foot.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|A 40 láb hosszú távcső]]▼
Sir '''Frederick William Herschel''' (német: '''Friedrich Wilhelm Herschel'''), ([[Hannover]], [[1738]]. [[november 15.]] – [[Slough]], [[Anglia]], [[1822]]. [[augusztus 25.]]) [[Németek|német]]-[[Angolok|angol]] [[csillagász]], az [[Uránusz|Uránusz bolygó]] felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.▼
▲Sir '''Frederick William Herschel''' (német: '''Friedrich Wilhelm Herschel'''), ([[Hannover]], [[1738]]. [[november 15.]] – [[Slough]], [[Anglia]], [[1822]]. [[augusztus 25.]]) [[
Friedrich Wilhelm Herschel néven született a [[németország]]i Hannoverben, egy tízgyermekes családba. [[1755]]-ben a hannoveri hadseregben szolgált és [[Nagy-Britannia Egyesült Királysága|Nagy-Britanniába]] vezényelték, mivel a két országnak akkoriban közös uralkodója volt [[II. György brit király|II. György]] király személyében. Herschel hamar megtanult angolul, megváltoztatta a nevét Frederick William Herschelre és Angliában telepedett le.▼
== Élete, munkássága ==
▲Friedrich Wilhelm Herschel néven született a németországi [[
William [[1773]] után kezdett a [[csillagászat]] iránt érdeklődni; saját kezűleg készítette [[Távcső|távcsöveit]], majd először a [[Hold]]on levő hegyek magasságainak mérésével és egy [[kettőscsillag]]okat tartalmazó katalógus összeállításával foglalkozott.▼
▲
A fordulópontot az jelentette életében amikor [[1781]]. [[március 13.|március 13-án]] felfedezte az Uránusz bolygót a bathi, New King Street 19. szám alatti házának udvaráról. Ez a felfedezés hírnevet és elismerést hozott számára, ami lehetővé tette, hogy a továbbiakban főállású csillagászként dolgozzon. Az új bolygót először Georgium Sidus-nak nevezte el támogatója, [[III. György brit király|III. György]] király tiszteletére, de ez a név nem terjedt el a világ többi részén. [[Johann Elert Bode]] német csillagász javasolta az Uránusz elnevezést a csillagászat görög múzsája, [[Uránia]] tiszteletére.▼
=== Az Uránusz ===
Az Uránusz felfedezését követően Herschelt 1781. [[december 7.|december 7]]-én a [[Royal Society]] tagjai közé választották, és a Társaság legnagyobb elismerését jelentő [[Copley-érem]]mel is kitüntették. Nyolc hónappal később III. György király 200 font évjáradékot adományozott neki, amelyért cserébe a királyi családnak – azok igénye szerint – távcsöves bemutatást kellett tartania.{{refhely|Whitney 1978}} [[1782]]-ben Datchetbe, [[1786]]-ban pedig Sloughba költözött, ahol hátralevő életét leélte. [[1788]]. [[május 7.|május 7-én]] feleségül vett egy Mary Pitt nevű lányt; egy fiuk született, 1792-ben: [[John Herschel|John]], aki a [[déli égbolt]] tanulmányozásával szerzett hírnevet.▼
▲A fordulópontot az
▲[[Fájl:Herschel 40 foot.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|A 40 láb hosszú távcső]]
=== Az Uránusz után ===
Herschel a csillagászat mellett továbbra is foglalkozott távcsövek készítésével; akkoriban csúcsminőségűnek számító eszközei keresettek voltak a csillagászok körében. Élete során több mint 400 távcsövet készített; a leghíresebb egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126 cm átmérőjű főtükörrel rendelkező [[Távcső#Tükrös távsövek|reflektor]], amely kor legnagyobb ilyen eszköze volt. Már a használatának első éjszakáján felfedezett vele egy új [[Szaturnusz]]-[[Hold (égitesttípus)|holdat]], majd egy hónapon belül még egyet. De ezt a távcsövet a nagy mérete miatt nehéz volt kezelni, ezért a legtöbb megfigyelést kisebb eszközökkel végezte.▼
▲
[[1816]]-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték, és fontos szerepet játszott a [[Királyi Csillagászati Társaság|Royal Astronomical Society]] elődjének a megalapításában.▼
=== Távcsövei ===
▲Herschel a csillagászat mellett továbbra is
Pályafutása során az Uránuszon kívül felfedezte annak két holdját, a [[Titánia (hold)|Titániát]] és az [[Oberon (hold)|Oberon]]t, valamint Szaturnusz két holdját; a [[Mimas (hold)|Mimast]] és az [[Enceladus]]t is. Herschel nem nevezte el őket, a neveiket a fia, [[John Herschel]] adta nekik [[1852]]-ben és [[1847]]-ben.▼
=== A külső bolygók holdjai ===
▲
=== Utolsó évei ===
▲[[1816]]-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték
[[1822]]-ben hunyt el csillagvizsgálónak is használt otthonában.
=== További jelentős felfedezései ===
* Rengeteg [[mélyégobjektum]]ot, kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket
* Felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos, ''optikai kettős'' – ahogyan korábban feltételezték – hanem fizikai kapcsolatban állnak
* 1800-ban felfedezte az [[infravörös sugárzás]]t.
* Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a [[Naprendszer]] mozog a világűrben.
78 ⟶ 86 sor:
Fontos tudományos felfedezései ellenére hajlott a legvadabb spekulációkra is: minden bolygón, de még a [[Nap]]on is elképzelhetőnek tartotta élet jelenlétét, elképzelése szerint a Nap forró légköre alatt egy hidegebb felszín található, ahol megfelelően alkalmazkodott lények élnek.
Kimutatta, hogy a déli napsütés heve két óra 12 perc alatt olvaszthat meg egy [[inch]] (kb. 2,5 cm) vastag jégréteget, és ebből kiszámolta, hogy a Nap felszíni hőmérséklete kb.
</ref>
== Emlékezete ==
Emlékmúzeumát abban a [[bath]]i házban rendezték be, ahonnan az Uránuszt felfedezte.{{refhely|Bath-preservation-trust.org.uk}}
== Jegyzetek ==
85 ⟶ 97 sor:
== Források ==
* {{hely|Whitney 1978}} {{cite book|title=A Tejútrendszer felfedezése|author=Charles A. Whitney|publisher=Gondolat |location=Budapest, 1978|isbn=963 280 537 2}}
* {{hely|Bath-preservation-trust.org.uk}} [http://www.bath-preservation-trust.org.uk/museums/herschel/ Herschel múzeum]
90 ⟶ 103 sor:
== További információk ==
* {{cite book|author=Mullaney, James |title=The Herschel objects and how to observe them|url=https://books.google.com/books?id=HFg2sOjrFtsC&pg=PA10|year=2007|isbn=9780387681245|page=10|authorlink=James Mullaney}}
* [http://adsabs.harvard.edu//full/seri/JRASC/0074//0000134.000.html Biography: JRASC '''74''' (1980) 134] Millman, P. M.: ''The Herschel Dynasty - Part One''
* [http://www.williamherschel.org.uk/ The William Herschel Society, Bath. UK]
== Kapcsolódó
* [[NGC 663]]
|