„Endre László” változatai közötti eltérés

(apró pontosítások)
 
== Élete, pályafutása ==
Az [[első világháború]]ban [[1915]]-től huszártisztként vett részt,<ref name="autogenerated1">Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 7. köt., EGY-EUP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 202. p.</ref> többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, [[Vitézi rend|vitézi címet]] kapott.<ref name="autogenerated2">[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_3_1&type=content Endre László] holokausztmagyarorszagon.hu (hozzáférés: 2012. november 5.)</ref> [[1918]]-ban jogi diplomát szerzett a Budapesti Tudományegyetemen.<ref name="autogenerated1" /> 1919-ben [[Temesrékas]]on, majd [[Gödöllő]]n lett [[szolgabíró]].<ref name="autogenerated3">[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03750.htm Endre László] a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2008. október 4.)</ref> A Tanácsköztársaság bukása után részt vett ellenforradalmi szervezetek<ref name="autogenerated1" /> – mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] – terrorakcióiban, [[1921]] őszén pedig – [[Prónay Pál]] mellett, az úgynevezett [[Rongyos Gárda]] oldalán<ref name="autogenerated3" /> – a [[Burgenland]] elcsatolását megakadályozni kívánó nyugat-magyarországi felkelésben a maga szervezte fegyveres különítménnyel vállalt tevékeny szerepet. [[1923]]-ban [[Gödöllő]]n kinevezték főszolgabíróvá,; melye tisztséget 15 éven át töltötte be. [[1935]]-ben jelent meg könyve ''Hatalom és igazság'' címmel, melyben szélsőséges nézeteit hangoztatta.
 
Gróf [[Széchenyi Lajos]]sal együtt<ref name="autogenerated1" /> [[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Párt]]ot, amely 1937 augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött úgynevezett „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzet Akaratának Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1938]]-ban, miután [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból.<ref name="autogenerated3" /> Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó [[Vácegres|Zsidó]] község középkori eredetű, a [[zsidók|zsidó]] néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.<ref>[http://www.vacegres.hu/index.php/a-telepueles-multja Vácegres település múltja] URL hozzáférés – 2013. július 1.</ref>
A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[Antiszemitizmus|antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]] áprilisától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] deportálásában.<ref name="autogenerated3" /> [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó eredménytelenül, de megpróbálta a belügyi tárca politikai államtitkárával, [[Baky László]]val együtt leváltatni.<ref name="autogenerated1" /> 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, a szovjet csapatok előrenyomulását követően az ország kiürítésének egyik irányítója volt.<ref name="autogenerated3" />
 
[[1945]] márciusában [[Németország]]ba menekült, ott az amerikai csapatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták.<ref name="autogenerated1" /> A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint egyik háborús főbűnöst [[Akasztás|kötél általi halál]]ra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28.|március 28-án]] hajtottak végre.<ref name="autogenerated2" />
 
== Források ==