„William Herschel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tömör., szerk. |
Az infravörös sugárzás |
||
63. sor:
=== Távcsövei ===
Herschel a csillagászat mellett
=== A külső bolygók holdjai ===
Az Uránuszon kívül felfedezte annak két holdját, a [[Titánia (hold)|Titániát]] és az [[Oberon (hold)|Oberon]]t, valamint Szaturnusz két holdját; a [[Mimas (hold)|Mimast]] és az [[Enceladus]]t. Utóbbiak neveit azonban nem ő adta, hanem a fia, [[John Herschel]] ([[1852]]-ben, illetve [[1847]]-ben).
Ahogy mind nagyobb és nagyobb távcsöveket épített, egyre több gondot okozott számára egyrészt, hogy a Nap sugarai túl fényes nyalábba gyűltek össze, másrészt, hogy mindinkább felmelegítették a műszert és környezetét. Herschel ezért 1800-ban megvizsgálta, egyenletesen melegítenek-e a különböző színek (különböző hullámhosszú fénynyalábok). A homorú tükörrel összegyűjtött napfényt prizmával bontotta színekre, és mérte, hogyan melegszik fel a hőmérő az egyes színtartományokban. megállapította, hogy a hőmérő a spektrum lila részén melegszik a legkevésbé, és a melegedés a vörös felé haladva fokozatosan erősödik. Legnagyobb meglepetésére a hőhatás a látható színtartományból kilépve — „a vörösön innen” — tovább erősödött, amiből Hersche arra következtetett, hogy a Nap nemcsak fényt bocsát ki, hanem az emberi szem számára láthatatlan „hősugarakat” is — a gyakorlatban ezzel felfedezte az [[infravörös sugárzás]]t.<ref>[[Dieter B. Herrmann]]: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 127–128. ISBN 963 280 982 3</ref>
=== Utolsó évei ===
79 ⟶ 83 sor:
* Rengeteg [[mélyégobjektum]]ot, kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket. Nagyrészt ezen adatokból állították össze később az [[NGC-katalógus]]t.
* Felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos, ''optikai kettős'' – ahogyan korábban feltételezték – hanem fizikai kapcsolatban állnak.
▲* 1800-ban felfedezte az [[infravörös sugárzás]]t.
* Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a [[Naprendszer]] mozog a világűrben.
* A [[Tejútrendszer]] tanulmányozása során megállapította, hogy az korong alakú.
| |||