„Újvidék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
69. sor:
[[1237]]-ben a király a Bács megyei Péterváradot az itt lévő királyi palotával és annak tartozékaival, valamint Szajol és Bivaló nevű falvakkal együtt a bélakúti ciszterci apátságnak adta. Az említett királyi palota lehetett [[1236]]. októberében [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király tartózkodási helye is.
A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, a település [[Bács vármegye]]i része teljesen elpusztult. {{forrás?|szöveg=A szerbek ezután alapították meg a jelenlegi várost, pontosan [[1694]]-ben.}} Az új "
[[Fájl:Újvidék Városháza 1900.jpg|bélyegkép|balra|180px|A Ferenc József tér a városházával 1900-ban]]
[[Fájl:Novi Sad 1920.jpg|bélyegkép|balra|180px|A város 1920-ban]]
{{forrás?|szöveg=[[1748]]-ban kapott [[város]]i<ref>Városi jogot? Biztos nem!</ref> jogot. Az ekkortól}} megjelenő iskolákkal lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idejére esnek. Az [[első világháború]]ig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a [[Matica Srpska]] Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.
Az [[1920]]-as [[trianoni békeszerződés]] a várost a [[Jugoszlávia#SZHSZ Királyság kora|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolta.
| |||