„Baross Gábor (politikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lektorálandó, mert... |
|||
1. sor:
{{egyért2|a közlekedési miniszterről|Baross Gábor (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox}}
{{lektor}}
Bellusi '''Baross Gábor''', ''Baross Gábor János Jusztin''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=C4FB9288CD14271363A8C820DCD8C4CE?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=44251&too_many_records=false&rc=18&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]</ref> ([[Barossháza|Pruzsina]], [[1848]]. [[július 6.]] – [[Budapest]], [[1892]]. [[május 9.]]) magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa. A [[vasút]]ügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” nevezték, kora [[Széchenyi István]] közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne.
==
Édesapja bellusi Baross Antal ([[1819]]–[[1894]]),<ref name="barossantal">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X3CS-KTL?i=467&wc=M6WK-GZ9%3A101520801%2C102824001%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Baross Antal gyászjelentése}}</ref> járásbíró, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrác Natália Mária Teodóra (1825–1916) volt.<ref name="pongracnatalia">{{Cite web|url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12699-69433-48?cc=1542666&wc=M6WK-GZ9:101520801,102824001|title=familysearch.org Baross Antalné Pongrác Natália gyászjelentése}}</ref><ref name="barossgaborszuletett">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KSY3-8H8|title=familysearch.org Baross Gábor keresztelődési adatlapja}}</ref> Középiskolai tanulmányait [[Léva|Léván]] és [[Esztergom]]ban, a [[Szent István Gimnázium (Esztergom)|bencés gimnáziumban]] ([[1861]]–[[1865]]) végezte.
Pesti egyetemi évei után [[Trencsén]]ben megyei tisztviselő. [[1875]]-ben a [[Puhó|puhói]] kerület képviselőjeként [[Szabadelvű Párt|szabadelvű]] országgyűlési képviselő, [[1883]]-tól közlekedési államtitkár, [[1886]]-tól [[1889]]-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően halálig kereskedelemügyi miniszter volt.
== Személyisége ==
26 ⟶ 28 sor:
A közlekedésen kívül a [[Magyar Posta Zrt.|Posta]] területén is látványos eredményeket ért el. [[1886]]-ban megalapította a postatakarékpénztár intézményét, amelynek révén [[1892]]-re már 3916 település postáján működött banki szolgáltatás. [[1887]]-ben egyesítette a Postát a Távírdával. Az [[1888]]-ban megkötött osztrák–magyar postai egyezmény teljes önállóságot biztosított a Magyar Királyi Postának. Még ebben az évben megalapította a Postatisztképzőt, megteremtette a modern hírközlés jogi és szervezeti kereteit. [[1890]]-ben [[Budapest]] és [[Bécs]] között átadták az első [[telefonhálózat|telefonvonalat]]. A Posta szolgáltatásai jelentősen bővültek minisztersége idején. Nemzetközi hírlap előfizetési szolgáltatás, pontos zónaidő, [[meteorológia]]i előrejelzés, vízállásjelentés került bevezetésre ingyenesen a távírókon. Ingyenes lett a levélküldemények, táviratok, pénzesutalványok házhoz kézbesítése.
[[1889]]-ben kereskedelemügyi miniszter lett. Ezzel felügyelete alá kerültek az [[ipar]]i, a [[kereskedelem|kereskedelmi]], a [[vám]], a [[Vízi közlekedés|tengerészeti]] és a [[Szabadalom|szabadalmi]] ügyek, továbbá az [[Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]]. Iparbankot hozott létre, majd [[1890]]-ben bevezettette az [[Áruvédjegy|áruvédjegyet]]{{forrás}}. Új kereskedelmi és iparkamarák alapítását segítette, [[Szeged]], [[Marosvásárhely]], [[Nagybánya]], [[Győr]] és [[Besztercebánya]] ekkor kapott új kamarát.
A hazai ipar védelme és fejlesztése érdekében elsőként dolgozott ki rendeleteket a [[Közbeszerzés|közszállításokra]]. Első rendelete 1887-ben jelent meg, ez a vasúti munkálatok, illetve szállítások terén szabályozta az állami beszerzések módját és feltételeit. Továbbfejlesztett második rendeletét a halála után, [[1893]]-ban hirdették ki, és [[1907]]-ig, a [[Közszállítási szabályzat]] megalkotásáig ez tartalmazta minden közmunka és közszállítás „vállalatba adásának” a szabályait.<ref>[http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_07-08/1998_07-08_625.pdf Dr. Halkovics László: A közszállítás szerepe a magyar ipar fejlődésében. In: Statisztikai Szemle, 1998/7-8.]</ref>
| |||