„Edsel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
[[File:1958 Edsel Ranger.jpg|thumb|230px|left|1958-as Edsel Ranger limuzin]]
Bár a modellek valóban rendelkeztek számos újdonsággal, mint a kormányagyba épített nyomógombos ''Teletouch''-[[sebességváltó]], a beállítható sebességhatárra vörös fénnyel figyelmeztető, forgó számlapos sebességjelző, az alacsony olajszintre és -nyomásra, behúzott rögzítőfékre, alacsony üzemanyagszintre, túl hideg és meleg motorra figyelmeztető lámpa, alapfelszereltségű biztonsági öv, vagy a gyerekzár a hátsó ajtón, de ezekkel együtt sem voltak olyan forradalmi járművek, mint ahogy azokat a reklámokban lefestették, inkább voltak az átlagnál díszesebb Fordok. A kocsik árával is hibát követtek el, mert az egyaránt versenyzett a drágább Fordokkal és az olcsóbb Mercurykkal. Ráadásul az Edselek különböző típusait különböző gyárban szerelték össze: a két olcsóbbik modell, a Ranger és a Pacer előállítását Ford-, a drágább Corsair és Citation típusokét pedig Mercury-üzemek végezték az USA több pontján és [[Kanada|Kanadában]]. A „hontalan” Edsellel mindenhol csak úgy mellékesen foglalkoztak, ráadásul nem volt egységes minőség-ellenőrzés, mindennek pontatlanság és változó összeszerelési színvonal lett a következménye. Többen idegenkedtek az Edsel arculatának is tekinthető ovális hűtőmaszkjától is, mellyel kapcsolatban számos gúnynév is született, egyeseket [[ló]] hámra, másokat [[WC (illemhely)|vécé]]ülőkére emlékeztetett, de a szóbeszéd szerint voltak, akik női szájra, vagy egyenesen [[Hüvely|női nemi szervre]] asszociáltak. Másoknak a kocsi „benőtt [[köröm|körmöknek]]” gúnyolt hátsó lámpája sem tetszett. A felfokozott várakozás okozta csalódás mellett az is visszavetette az eladásokat, hogy egy akkor végigsöprő [[recesszió]] miatt kevesen akartak nagy fogyasztású autót venni.
1959-re csak a Corsair, Ranger és a Villager modellek újultak meg, a kocsik visszafogottabbak lettek az 58-as modellekhez képest. Bár a függőleges középső hűtőmaszk megmaradt, a kocsik már sokkal „fordosabb” megjelenésűek lettek, ennek jeleként a lámpák a hűtőrácsba költöztek, de számos más alkatrész is a korabeli Fordokból származott, nem utolsó sorban költségcsökkentési okokból, így például a gombos váltót is hagyományos Ford-váltóra cserélték. A jellegtelenítő módosítások hatására még tovább zuhant az Edselek eladása. 1960-at már csak a Ranger és a kombi Villager típus érte meg, mely formára egy osztott hűtőmaszkú Ford Fairlane lett, ennek megfelelően már sokkal szolidabb külsővel, a függőleges hűtőből is csupán egy kicsiny dísz lett az osztás közepén. Egy kisebb típust is terveztek Comet néven, de azt végül átpasszolták a Mercurynak. 1960-ban néhány hónap után aztán végleg leállt az Edsel gyártása. Bár a Ford csak az első évben 250 000 eladott autóval számolt, ehhez képest az egész gyártás két éve és négy hónapja alatt mindösszesen 100 000 autót tudtak csak értékesíteni. A Ford vesztesége 250-300 millió dollárra rúgott. Az Edsel régi rossz híre mára a múlté, sok régi autóhoz hasonlóan ma tisztelet övezi a márkát, különösen mivel kevés modell maradt meg épen.
27. sor:
<gallery>
File:Edsel_Pacer_2-door_Hardtop_1958_front.jpg|1958-as Edsel Pacer kupé
File:Edsel_1958_grille.jpg|Az 1958-as "
File:Edsel_Pacer_2-door_Hardtop_1958_rear.jpg|1958-as Edsel Pacer hátulnézetből
File:58 edsel pacer.jpg|1958-as Edsel Pacer limuzin
33. sor:
File:Edsel Citation Convertible 1958.jpg|1958-as Edsel Citation kabrió
File:Edsel Ranger 2door Hardtop front.jpg|1959-es Edsel Ranger kupé
File:Edsel_1959_grille.jpg|Az 1959-es "
File:Edsel Ranger 2door Hardtop tail.jpg|1959-es Edsel Ranger hátulnézetből
File:1959 Edsel Ranger 4-Door Hardtop.jpg|1959-es Edsel Ranger limuzin
|