„Tyrannosauridae” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla paraméter ki
hiv. korr.
210. sor:
A legkisebb ismert ''Tyrannosaurus rex'' példány, a Los Angeles Megyei Természetrajzi Múzeum (Los Angeles County Museum of Natural History) LACM 28471 jelzésű lelete, a „Jordan-theropoda” a becslés szerint 29,9&nbsp;[[kilogramm]]os és csupán 2 éves lehetett, míg a legnagyobb, a Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History) FMNH PR2081 jelzésű, „Sue” nevű lelete 5654&nbsp;kilogramm lehetett 28 éves korában, ami nagyjából a faj maximális életkorának felel meg.<ref name=ericksonetal2004>{{cite journal|last=Erickson, Gregory M.|coauthors=Makovicky, Peter J.; Currie, Philip J.; Norell, Mark A.; Yerby, Scott A.; & Brochu, Christopher A.|year=2004|title=Gigantism and comparative life-history parameters of tyrannosaurid dinosaurs|journal=Nature|volume=430|issue=7001|pages=772–775|doi=10.1038/nature02699}}</ref> A fiatal ''T. rexek'' tömege 1800&nbsp;kilogramm alatt maradt körülbelül 14 éves korukig, amikor a testük drámai növekedésnek indult. A gyors növekedési szakaszba lépve egy ''T. rex'' évente átlagosan 600&nbsp;kilogrammal gyarapodott négy éven át. A 16., majd a 18. életév után a görbe ellaposodik, jelezve a növekedés drámai lassulását.<ref name=hornerpadian2004>{{cite journal|author=Horner, J.R. & Padian, K.|year=2004|title=Age and growth dynamics of Tyrannosaurus rex|journal=Proceedings of the Royal Society of London B|volume=271|pages=1875–1880|doi=10.1098/rspb.2004.2829}}</ref> A 28 éves „Sue” például 600&nbsp;kilogrammal volt több egy 22 éves [[kanada]]i példánynál (a Royal Tyrrell Őslénytani Múzeum (Royal Tyrrell Museum of Palaeontology) RTMP 81.12.1 jelzésű leleténél).<ref name=ericksonetal2004/> A növekedési arányban beállt hirtelen változás a nemi érettség elérését jelezheti, amire egy 18 éves (MOR 1125 jelzésű) montanai ''T. rex'' lelet (más néven „B-rex”) is utal, melyben medulláris szövetet fedeztek fel.<ref name=LW08>{{cite journal|last=Lee|first=Andrew H.|coauthors=and Werning, Sarah|year=2008|title=Sexual maturity in growing dinosaurs does not fit reptilian growth models|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences|volume=105|issue=2|pages=582–587|doi=10.1073/pnas.0708903105|pmid=18195356}}</ref> A medulláris szövet csak a nőstény [[madarak]]nál található meg a költési időszakban, ami arra utal, hogy a „B-rex” már képes volt a szaporodásra.<ref name=schweitzeretal2005>{{cite journal|author=Schweitzer, M.H., Wittmeyer, J.L., & Horner, J.R.|year=2005|title=Gender-specific reproductive tissue in ratites and ''Tyrannosaurus rex''|journal=Science|volume=308|pages=1456–1460|doi=10.1126/science.1112158|pmid=15933198}}</ref>
 
A többi tyrannosauridához rendkívül hasonló növekedési görbe tartozik, azonban a kisebb testméretük miatt a növekedési arányuk is alacsonyabb.<ref name=ericksonetal2006>{{cite journal|author=Erickson, G.M., Currie, P.J., Inouye, B.D., & Winn, A.A.|year=2006|title=Tyrannosaur life tables: an example of nonavian dinosaur population biology|journal=Science|volume=313|pages=213–217|doi=10.1126/science.1125721|pmid=16840697}}</ref> A ''Daspletosaurus'' növekedési aránya magasabb az albertosaurinákénál a gyors növekedési szakaszban, mivel a felnőttkori tömege is nagyobb. A ''Daspletosaurus'' maximális növekedési aránya 180&nbsp;kilogramm évente, egy 1800&nbsp;kilogrammos felnőttön alapuló tömegbecslés szerint. Egyes szerzők úgy vélik, hogy a ''Daspletosaurus'' felnőttkori tömege nagyobb volt, ami kihatással lehet a növekedési arány nagyságára, az egész mintára azonban nem.<ref name=ericksonetal2004/> A legfiatalabb ismert ''Albertosaurus'' egy kétéves, alig több mint 2 méter hosszúságú, 50&nbsp;kilogramm körüli egyed, melyet a Dry Island csontmederben fedeztek fel. Ugyanezen a lelőhelyen találták meg a legidősebb és legnagyobb példányt is, ami 28 éves lehetett, és elérte a 10&nbsp;métert. A leggyorsabb növekedési arány 12 és 16 éves kor közé esik, és egy 1300&nbsp;kilogrammos tömegű felnőtt alapján évi 122&nbsp;kilogramm lehet, ami ötször kisebb a ''T. rexre'' jellemző aránynál. A ''Gorgosaurus'' esetében a számítás alapján a maximális növekedési arány 110&nbsp;kilogramm a gyors növekedési időszakban, ami hasonlít az ''Albertosaurusra'' jellemző arányra.<ref name=ericksonetal2004>{{cite journal|last=Erickson, Gregory M.|coauthors=Makovicky, Peter J.; Currie, Philip J.; Norell, Mark A.; Yerby, Scott A.; & Brochu, Christopher A.|year=2004|title=Gigantism and comparative life-history parameters of tyrannosaurid dinosaurs|journal=Nature|volume=430|pages=772–775|doi=10.1038/nature02699}}</ref>
 
=== Élettörténet ===
216. sor:
A feltételezés szerint a gyors növekedési időszak végén az ''Albertosaurus'' elérte a nemi érettséget, a növekedés azonban lassabb ütemben folytatódott az állat élete végéig.<ref name=ericksonetal2004/><ref name=ericksonetal2006/> Úgy tűnik, hogy a nemi érettség növekedési szakaszban történő kialakulása egyaránt jellemző a kis<ref name=ericksonetal2007>{{cite journal|last=Erickson|first=Gregory M.|coauthors= Curry Rogers, Kristi; Varricchio, David J.; Norell, Mark.; & Xu, Xing|year=2007|title=Growth patterns in brooding dinosaurs reveals the timing of sexual maturity in non-avian dinosaurs and genesis of the avian condition|journal=Biology Letters|volume=3|pages=558–561|doi=10.1098/rsbl.2007.0254}}</ref> és a nagy<ref name=lee_werning2008>{{cite journal|last=Lee|first=Andrew H.|coauthors= Werning, Sarah|year=2008|title=Sexual maturity in growing dinosaurs does not fit reptilian growth models|journal=PNAS|volume=105|pages=582–587|doi=10.1073/pnas.0708903105|pmid=18195356}}</ref> méretű dinoszauruszokra, ahogy a nagyobb [[emlősök]]re, például az [[ember]]re vagy az [[elefántfélék|elefántra]] is.<ref name=lee_werning2008/> A nemi érettség aránylag korai kialakulása élesen eltér attól a mintától, ami a madaraknál tapasztalható, melyeknél ez az állapot csak a növekedés végén alakul ki.<ref name=lee_werning2008/><ref name=ricklefs2007>{{cite journal|last=Ricklefs|first=Robert E.|year=2007|title=Tyrannosaur ageing|journal=Biology Letters|volume=3|issue=2|pages=214–217|doi=10.1098/rsbl.2006.0597}}</ref>
 
Az egyes korcsoportokhoz tartozó egyedek adatait egy táblázatba gyűjtve Erickson és kollégái képesek voltak következtetéseket levonni a tyrannosaurida populációk élettörténetével kapcsolatban. Az elemzésük kimutatta, hogy a fiatal egyedek aránylag ritkák a fosszilis rekordban, a gyors növekedési szakaszba lépett kifejletlen állatok és a felnőttek jóval gyakrabban fordulnak elő. Úgy tűnik, hogy az ismert ''T. rex'' példányok több mint fele hat évvel a nemi érettség elérése után pusztult el, ahogy más tyrannosauridák, illetve a ma élő hosszú életű madarak és emlősök. E fajok fiókáit magas halandóság jellemezte, ami lecsökkent a fiatalok között, majd ismét megnövekedett a nemi érettség elérése után, részben a szaporodással járó megpróbáltatások következtében. Bár lehet, hogy ez a maradványok megőrződését vagy a gyűjteményt érintő [[mintavételi torzítás]], Erickson azt feltételezte, hogy a fiatalok közötti alacsony halandóság egy bizonyos méret elérésétől függött, ahogyan az a mai nagy méretű emlősöknél, például az elefántoknál is tapasztalható. A kisebb mértékű elhullást talán a ragadozók támadásainak hiánya okozta, mivel a tyrannosauridák kétéves korukra valamennyi kortársuknál nagyobb méretet értek el. Az őslénykutatók nem találtak elegendő ''Daspletosaurus'' maradványt egy ugyanilyen elemzés elvégzéséhez, de Erickson szerint azt a nemet is nagyjából hasonló minta jellemezte.<ref name=ericksonetal2006>{{cite journal|last=Erickson|first=Gregory M.|coauthors= [[Phil Currie|Currie, Philip. J.]]; Inouye, Brian D.; & Wynn, Alice A.|year=2006|title=Tyrannosaur life tables: an example of nonavian dinosaur population biology|journal=Science|volume=313|pages=213–217|doi=10.1126/science.1125721|pmid=16840697}}</ref>
 
A tyrannosauridák az életük felét töltötték el a fiatalkori szakaszban, mielőtt néhány év alatt megközelítették volna a maximális testméretüket.<ref name=ericksonetal2004/> A hatalmas felnőtt tyrannosauridák és az egyéb kis theropodák mérete közé eső nagyságú ragadozó állatok hiánya arra utal, hogy ezeket az [[niche|ökológiai fülkéket]] a fiatal tyrannosauridák töltötték be. Ez figyelhető meg a mai [[komodói sárkány]]ok esetében is, melyek utódai eleinte rovarevőként élnek, majd lassan felnőve a nagyobb gerincesek leterítésére is képes csúcsragadozóvá válnak.<ref name=holtz2004/> Az ''Albertosaurus'' maradványait például olyan halmazokban találták meg, amik alapján feltételezhető, hogy ezek az állatok különféle korú egyedekből álló falkákat alkottak.<ref name=tankecurrie1998/><ref name=currieetal2005/>
244. sor:
{{Lásdmég|Tollas dinoszauruszok}}
A [[kína]]i Yixian (Jihszien) Formáció és több más, Liaoning tartománybeli geológiai képződmény területén talált kora kréta időszaki coelurosaurusok közül számos példány hosszú fehérjerostokkal együtt őrződött meg.<ref name=zhouetal2003>{{cite journal|last=Zhou Zhonghe|coauthors=Barrett, Paul M.; & Hilton, Jason.|year=2003|title=An exceptionally preserved Lower Cretaceous ecosystem|journal=Nature|volume=421|issue=6925|pages=807–814|doi=10.1038/nature01420}}</ref> Ezek a rendszerint „prototollakként” azonosított rostok [[homológia (biológia)|homológok]] a madarak és a röpképtelen theropodák tollaival,<ref name=chenetal1998>{{cite journal|last=Chen Peiji|coauthors=Dong Zhiming; & Zhen Shuonan.|year=1998|title=An exceptionally well-preserved theropod dinosaur from the Yixian Formation of China|journal=Nature|volume=391|issue=6663|pages=147–152|doi=10.1038/34356}}</ref><ref name=xuetal2003>{{cite journal|last=Xu|first=Xing|coauthors=Zhou Zhonghe & Prum, Richard A.|year=2003|title=Branched integumental structures in Sinornithosaurus and the origin of feathers|journal=Nature|volume=410|issue=6825|pages=200–204|doi=10.1038/35065589}}</ref> azonban más elképzelések is léteznek velük kapcsolatban.<ref name=linghamsoliaretal2007>{{cite journal|last=Lingham-Soliar|first=Theagarten|coauthors=Feduccia, Alan & Wang, Xiaolin|year=2007|title=A new Chinese specimen indicates that ‘protofeathers’ in the Early Cretaceous theropod dinosaur Sinosauropteryx are degraded collagen fibres|journal=Proceedings of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences|volume=270|issue=1620|pages=1823–1829|doi=10.1098/rspb.2007.0352}}</ref> A tyrannosauroideák közül a 2004-ben leírt ''Dilong'' volt az első, amely „prototollakat” viselt. A ''Dilong'' modern madarak pehelytollaihoz hasonló „prototollaihoz” ugyan ágak tartoztak, de nem voltak kontúrtollak, és feltehetően csak hőszigetelésre szolgáltak.<ref name=xuetal2004/> A feltételezés szerint a tyrannosauridáknak is voltak prototollaik, azonban a kanadai és [[mongólia]]i felnőtt állatoktól származó ritka bőrlenyomatokon más dinoszauruszokéhoz hasonló kavicsformájú pikkelyek fedezhetők fel.<ref>{{cite web|url=http://www.dinosauria.com/jdp/trex/skin.htm|title=Tyrannosaur Skin Impression Found In Alberta|author=D. Tanke|publisher=Dinosauria.com|date=1996-03-25|accessdate=20090529}}</ref>
Bár lehetséges, hogy voltak a test egyes részein prototollak, melyek nem őrződtek meg, a hőszigetelés hiánya egyezést mutat az olyan ma élő több tonnás emlősökkel, mint az [[elefántfélék]], a [[vízilófélék]] és az [[orrszarvúfélék]]. Ahogy egy tárgy mérete növekszik, a csökkenő testfelület-tömeg aránya folytán nő a hőmegtartó képessége is. Mivel a nagy méretű állatok meleg égövi területeken fejlődtek ki, illetve terjedtek el, a szőr- vagy tolltakaró által biztosított hőszigetelés hátrányt kezdett jelenteni, ugyanis a testből távozó hő megtartása miatt az állat túlhevülhetett. A prototollak másodlagosan is elveszthettek a nagy méretű tyrannosauridáknál, különösen a meleg kréta időszaki éghajlat mellett.<ref name=xuetal2004>{{cite journal|last=Xu|first=X.|coauthors=, Norell, M.A., Kuang X., Wang X., Zhao Q., & Jia C.|year=2004|title=Basal tyrannosauroids from China and evidence for protofeathers in tyrannosauroids|journal=Nature|volume=431|pages=680–684|doi=10.1038/nature02855}}</ref>
 
=== Látás ===
251. sor:
A ''Tyrannosaurus'' szemüregei úgy helyezkedtek el, hogy a szemek előre irányultak, jó [[binokuláris látás]]t biztosítva, ami valamivel jobb volt, mint a ma élő [[héjaformák|héjáké]]. Emellett Jack Horner rámutatott, hogy a ''Tyrannosaurus'' fejlődési vonalán a binokuláris látás folyamatosan fejlődött. Amennyiben ez az állat pusztán [[dögevő]]ként élt, nehezen képzelhető el, hogyan jelenthetett előnyt a [[természetes szelekció]] során a [[sztereoszkóp látás]] által biztosított fejlett [[mélységészlelés]].<ref name=Stevens2006Binocular>{{cite journal|last=Stevens|first=Kent A.|year=2006|month=June|title=Binocular vision in theropod dinosaurs|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=26|issue=2|pages=321–330|doi=10.1671/0272-4634(2006)26[321:BVITD]2.0.CO;2|url= https://web.archive.org/web/20080227134628/http://www.geocities.com/Athens/Bridge/4602/theropod_binocularvision.pdf |format=PDF|accessdate=2009-08-25}}</ref><ref name=jaffe>{{cite journal|last=Jaffe|first=Eric|date=2006-07-01|title=Sight for 'Saur Eyes: ''T. rex'' vision was among nature's best|journal=Science News|volume=170|issue=1|pages=3|doi=10.2307/4017288|url=http://www.sciencenews.org/view/generic/id/7500/title/Sight_for_Saur_Eyes_%3Ci%3ET._rex%3Ci%3E_vision_was_among_natures_best|accessdate=20090529}}</ref> A modern állatok esetében a binokuláris látás főként a ragadozóknál található meg (kivételt képeznek a főemlősök, melyeknél a fák közötti ugráláshoz szükséges).
 
A ''Tyrannosaurusszal'' ellentétben a ''Tarbosaurus'' más tyrannosauridákéhoz hasonló, szűkebb koponyával rendelkezett, a szemei főként oldalirányba néztek. Ez alapján a ''Tarbosaurus'' jobban függött a szaglásától és a hallásától, mint a látásától.<ref name=savelievalifanov2005>{{cite journal|last=Saveliev|first=Sergei V.|coauthors=and Alifanov, Vladimir R.|year=2005|title=A new study of the brain of the predatory dinosaur ''Tarbosaurus bataar'' (Theropoda, Tyrannosauridae)|journal=Paleontological Journal|volume=41|issue=3|pages=281–289|doi=10.1134/S0031030107030070}}</ref> A ''Gorgosaurus'' példányok szemüregei más tyrannosauridákétól eltérően inkább kör alakúak, nem oválisak vagy kulcslyuk formájúak.<ref name=currie2003a/> A ''Daspletosaurus'' magas, ovális szemüregei átmenetet képeznek a ''Gorgosaurus'' kerek és a ''Tyrannosaurus'' kulcslyuk formájú szemüregei között.<ref name=holtz2004/><ref name=currie2003a/><ref name=carr1999>{{cite journal|last=Carr|first=Thomas D.|year=1999|title=Craniofacial ontogeny in Tyrannosauridae (Dinosauria, Coelurosauria)|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=19|issue=3|pages=497–520}}</ref>
 
=== Csontos fejdíszek ===
[[Fájl:Alioramus skull steveoc.png|bélyegkép|Az ''Alioramus'' koponyája az orrnál levő egyedi kiemelkedésekkel]]
Számos theropoda, köztük a tyrannosauridák koponyáján is csontos fejdíszek találhatók. Az ''[[Alioramus]]'', a Mongóliából ismert feltételezett tyrannosaurida orrcsontján egy sorban öt feltűnő kinövés van, amihez hasonlóak az ''Appalachiosaurusnál'', valamint a ''Daspletosaurus'', az ''Albertosaurus'' és a ''Tarbosaurus'' egyes példányainál is találhatók.<ref name=carretal2005>{{cite journal|author=Carr, T.D., Williamson, T.E., & Schwimmer, D.R.|year=2005|title=A new genus and species of tyrannosauroid from the Late Cretaceous (Middle Campanian) Demopolis Formation of Alabama|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=25|issue=1|pages=119–143|doi=10.1671/0272-4634(2005)025[0119:ANGASO]2.0.CO;2}}</ref> Az ''Albertosaurus'', a ''Gorgosaurus'' és a ''Daspletosaurus'' könnycsontján, a szemek előtt egy szarv helyezkedik el. Ez a jellegzetesség hiányzik a ''Tarbosaurusnál'' és a ''Tyrannosaurusnál'', melyeknél ehelyett a szemek mögött levő posztorbitális csont egy félhold alakú dísszel rendelkezik. Ezek a fejdíszek talán az egyedek azonosítására vagy a párválasztás közbeni pózolásra szolgáltak.<ref name=holtz2004>{{cite book|author=Holtz, T.R.|year=2004|chapter=Tyrannosauroidea|editor=Weishampel, D.B., Dodson, P., & Osmolska, H.|title=The Dinosauria|edition=2|location=Berkeley|publisher=University of California Press|pages=111–136|isbn=0520242092}}</ref>
 
=== Hőszabályzás ===
276. sor:
A montanai Two Medicine Formáció egyik csontmedre bizonyítékkal szolgált a ''Daspletosaurus'' szociális csoportjaira vonatkozóan. A lelőhelyen három csontvázat találtak, melyek közül egy felnőtt állathoz, egy fiatalhoz, egy pedig egy közepes méretű példányhoz tartozott. Ugyanitt legalább öt hadrosaurida maradványára is rábukkantak. Geológiai bizonyíték utal arra, hogy a maradványok együtt temetődtek el, és nem egy folyó hordalékaként kerültek egy helyre. A hadrosaurida fosszíliák szétszóródtak és tyrannosaurida fogak nyomai fedezhetők fel rajtuk, ami azt bizonyítja, hogy a ''Daspletosaurusok'' a hadrosauridákból táplálkoztak, mielőtt elpusztultak volna. A pusztulásuk oka ismeretlen. Currie úgy vélte, hogy a ''Daspletosaurusok'' falkát alkottak, ez azonban nem állítható biztosan.<ref name=currieetal2005/> Más tudósok szkeptikusak a ''Daspletosaurus'' és más nagy méretű theropodák szociális csoportjaira utaló bizonyítékokat illetően;<ref name=eberthmccrea2001>{{cite journal|last=Eberth|first=David A.|coauthors=& McCrea, Richard T.|year=2001|title=Were large theropods gregarious?|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=21|issue=(Supplement to 3 - Abstracts of Papers, 61st Annual Meeting of the Society of Vertebrate Paleontology)|pages=46A}}[csak kivonat]</ref> Brian Roach és Daniel Brinkman szerint a ''Daspletosaurus'' szociális kapcsolatai szorosabbak voltak a komodói sárkányénál, melynek egyedei együttműködés nélkül fogyasztják el az elhullott állatokat, miközben gyakran egymást is megtámadják és felfalják.<ref name=BRDB07>{{cite journal|last=Roach|first=Brian T.|coauthors=& Brinkman, Daniel L.|year=2007|title=A reevaluation of cooperative pack hunting and gregariousness in ''Deinonychus antirrhopus'' and other nonavian theropod dinosaurs|journal=Bulletin of the Peabody Museum of Natural History|volume=48|issue=1|pages=103–138|doi=10.3374/0079-032X(2007)48[103:AROCPH]2.0.CO;2}}</ref>
 
A Barnum Brown és csapata által felfedezett Dry Island csontmederből 22 ''Albertosaurus'' maradványai kerültek elő, a kréta időszaki theropodák közül a legtöbb példányt tartalmazó gyűjteményt alkotva, ami a második legnagyobb egy helyen fellelt theropodacsoport a [[Utah]] állambeli Cleveland Lloyd Dinosaur Quarry ''Allosaurus'' leletegyüttese mögött. A csoporthoz tartozik egy nagyon idős példány, nyolc 17 és 23 év közötti felnőtt, hét majdnem kifejlett egyed és hat 2 és 11 év közötti fiatal, melyek még nem érték el a gyors növekedési fázist.<ref name=ericksonetal2006/> A növényevők fosszíliáinak majdnem teljes hiánya, és az ''Albertosaurus'' maradványok megőrződési állapotának hasonlósága alapján Phil Currie arra következtetett, hogy a lelőhely nem a [[kalifornia]]i La Brea kátránygödreihez (La Brea Tar Pits) hasonló ragadozócsapda volt, illetve, hogy az állatok egyidőben pusztultak el. Currie kijelentette, hogy ez bizonyíték a csoportos viselkedésre.<ref name=currie1998>{{cite journal|last=Currie|first=Philip J.|year=1998|title=Possible evidence of gregarious behavior in tyrannosaurids|journal=Gaia|volume=15|pages=271–277|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/21.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060111024933/http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/21.pdf|archivedate=2006-01-11}}(not printed until 2000)</ref> A szkeptikus tudósok megjegyezték, hogy az állatok egy aszály, áradás vagy egyéb ok miatt is összegyűlhettek.<ref name=ericksonetal2006/><ref name=eberthmccrea2001>{{cite journal|last=Eberth|first=David A.|coauthors=& McCrea, Richard T.|year=2001|title=Were large theropods gregarious?|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=21|issue=(Supplement to 3 - Abstracts of Papers, 61st Annual Meeting of the Society of Vertebrate Paleontology)|pages=46A}}(csak kivonat)</ref><ref name=roachbrinkman2007>{{cite journal|last=Roach|first= Brian T.|coauthors=& Brinkman, Daniel T.|year=2007|title=A reevaluation of cooperative pack hunting and gregariousness in ''Deinonychus antirrhopus'' and other nonavian theropod dinosaurs|journal=Bulletin of the Peabody Museum of Natural History|volume=48|issue=1|pages=103–138|doi=10.3374/0079-032X(2007)48[103:AROCPH]2.0.CO;2}}</ref>
 
=== Táplálkozási stratégiák ===
Egyes tudósok az ''Albertosaurus'' csapatban történő vadászatával kapcsolatban felvetették, hogy talán a fiatal példányok feladata lehetett a zsákmány nagyobb és erősebb, de ugyanakkor lassabb felnőttek felé való terelése.<ref name=currie1998/> Lehet hogy a fiatalok életmódja eltért a felnőttekétől, és olyan ragadozó ökológiai fülkéket töltöttek be, amik az óriási felnőtteké és a kisebb kortárs theropodáké között helyezkedtek el, melyek közül a legnagyobbak tömege is két nagyságrenddel kisebb volt a felnőtt ''Albertosaurusokénál''.<ref name=holtz2004>{{cite_book|last=Holtz|first=Thomas R.|year=2004|chapter=Tyrannosauroidea|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; & Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|edition=Second Edition|publisher=University of California Press|location=Berkeley|pages=111–136|isbn=0-520-24209-2}}</ref> Mivel azonban a viselkedésre utaló fosszíliák rendkívül ritkák a fosszilis rekordban, ezek az öltetek nehezen tesztelhetők. Phil Currie szerint a ''Daspletosaurusok'' vadászcsapatokat alkottak, de ezt nem lehet biztosan állítani.<ref name=currieetal2005/> A ''Gorgosaurus'' esetében pedig nincs társas viselkedésre utaló bizonyíték.<ref name=tankecurrie1998>{{cite journal|last=Tanke|first=Darren H.|coauthors=& Currie, Philip J.|year=1998|title=Head-biting behavior in theropod dinosaurs: paleopathological evidence|journal=Gaia|volume=15|pages=167–184|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/12.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060111034111/http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/12.pdf|archivedate=2006-01-11}} [not printed until 2000]</ref><ref name=currieetal2005>{{cite_book|last=Currie|first=Philip J.|coauthors=Trexler, David; Koppelhus, Eva B.; Wicks, Kelly; & Murphy, Nate.|year=2005|chapter=An unusual multi-individual tyrannosaurid bonebed in the Two Medicine Formation (Late Cretaceous, Campanian) of Montana (USA)|editor=Carpenter, Kenneth|title=The Carnivorous Dinosaurs|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|pages=313–324|isbn=978-0253345394}}</ref>
 
A kérdés hogy a ''Tyrannosaurus'' ragadozó vagy pusztán dögevő életmódot folytatott-e egyidős a mozgásával kapcsolatos vitával. Lambe (1917-ben) leírást készített a ''Tyrannosaurus'' közeli rokona, a ''Gorgosaurus'' egy jó állapotú csontvázáról, és megállapította, hogy a ''Tyrannosaurus'' dögevő volt, mert a ''Gorgosaurus'' fogain alig volt látható kopás.<ref name=Lambe1917Gorgosaurus>{{cite journal|author=Lambe, L. B.|year=1917|title=The Cretaceous theropodous dinosaur ''Gorgosaurus''|journal=Memoirs of the Geological Survey of Canada|volume=100|pages=1–84}}</ref> Ezt az érvet manapság már nem veszik komolyan, mivel a theropodák fogai meglehetősen gyorsan cserélődtek. A ''Tyrannosaurust'' a felfedezése után a legtöbb tudós ragadozónak tekintette, viszont elképzelhető, hogy a ma élő nagy méretű ragadozókhoz hasonlóan szívesen fogyasztott dögöt, illetve alkalmanként elrabolta más állatok zsákmányát is.<ref name=FarlowHoltz2002FossilRecordPredation>{{cite journal|last=Farlow|first=J. O.|coauthors=Holtz, T. R.|title=The fossil record of predation in dinosaurs|editor=Kowalewski, M. and Kelley, P.H|date=2002|journal=The Paleontological Society Papers|volume=8|pages=251–266|url=http://www.yale.edu/ypmip/predation/Chapter_09.pdf|format=PDF|accessdate=20090529}}</ref>