„Hertul fia Miklós” változatai közötti eltérés

[[Sopron]] város levéltárában Nagy Lajos említett 1356-os oklevelén kívül megtalálható leánya, [[Mária királynő]] két oklevele is, melyek említést tesznek a család harmadik generációjának tagjáról, Miklós mesterről. 1373-ban mint Hertul fia ''Miklós fia Miklós'', 1383-ban ugyanő mint nemes ember szerepel. 1385-ben már nem élt. Mária királynő oklevelei arra utalnak, hogy Miklós magtalanult halt meg, ezért nemesi birtoka, Medgyes (Fertőmeggyes) az [[ősiségi törvény]] értelmében visszaszállt a koronára, melyet Mária Sopron városának adományozott.

[[Jakubovich Emil]] szerint a [[Képes Krónika]] festője Hertul fia Miklós volt. Ezt számos művészettörténész elfogadta, bár nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Az újabb kutatások szerint nem egyetlen festő készítette, hanem egy festőműhely munkája, talán Miklós vezetése alatt. A képek színvonala eltérő, ami szintén a többkezűségre utal. A kódex Nagy Lajos könyvtára számára készült, ezért jogosan feltételezhető egy Nagy Lajos udvarában működő műhely, ahol okleveleket másoltak és címereket festettek. A címeradományozások éppen Nagy Lajos uralkodása alatt indultak meg Magyarországban és egész Európában.

A krónikában zászlók[[zászló]]k, heraldikai[[heraldika]]i díszítésű ruházat, és [[képzelétbeli címerek]] is láthatók a preheraldikus korban élő személyek ábrázolásain. [[Árpád]] vezért hollóra emlékeztető madárral ábrázolja, ami a magyarok totemállata, a turulmadár[[turul]]madár. Az országcímer szerepel a vágott és kettős kettős keresztes alakban is.

A ''[[Képes Krónika]]'' miniátora a feltételezések szerint az 1360-as évek elején kezdte el a festést vagy esetleg, az írással szorosan együtt, azaz az 1350-es évek végén, feltehetően a budai királyi kancellárián. A kódex első lapján látható Nagy Lajos alakja és címere[[címer]]e (még a lengyel címer nélkül). Ezt a címert Nagy Lajos a lengyel trón elfoglalása (1370) előtt nem használhatta. A másik hiteles könyv ugyanannak a műhelynek, sőt mesternek jóval egyszerűbb alkotása, a régen tévesen [[Arisztotelész]] munkájának tartott [[királytükör]], a ''Secrerum secretorum'', amelyet ma az oxfordi[[oxford]]i [[Bodleyana Könyvtár]] őriz. Ez a [[kódex]] több mint egy évtizeddel a Képes Krónika után készült, mert a király alakján és a magyar címeren kívül ezen már a lengyel címer is látható. Az illuminátor a Képes Krónikában nemegyszer olyan jeleneteket is megfestett, melyek nem szerepelnek a szövegben.