„Hertul fia Miklós” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Hertul fia Miklós''' (1320 k.-1373 e.) avagy Meggyesi Miklós, Nagy Lajos király udvari festője, címerfestő és talán herold (cymerarius), [[Hertul mester...” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
1352-ben egy oklevélben Hertul fia Miklósról, a király [[címerfestő]]jéről ("cimerarius noster") van szó. 1356-ban már festőként szerepel ("Nicolaus filius Hertul fidelis pictor noster"). Nagy Lajos visszadta neki Medgyes helységet, melyet korábban apja, Hertul birtokolt, de időközben elzálogosított. Az oklevelében nagy elismeréssel ír Miklós művészetéről.<ref> "attendentes fidelitates et meritoria servicia eiusdem, qui arte pictoria varia et diversa, eo cara quo placibilia, opera nobis parauit et optulit, in quibus regalis nostra excellencia merito potuit et poterit delectari" ("tekintetbe vévén az ő hűségét és érdemteljes szolgálmányait, ki festőművészetével sok és különféle, éppen annyira kedves mint tetszetős művet készített és ajánlott fel nekünk, melyekben királyi felségünk méltán gyönyörködhetett és fog gyönyörködhetni")</ref>
[[Sopron]] város levéltárában Nagy Lajos említett 1356-os oklevelén kívül megtalálható leánya, [[Mária királynő]] két oklevele is, melyek említést tesznek a család harmadik generációjának tagjáról, Miklós mesterről. 1373-ban mint Hertul fia ''Miklós fia Miklós'', 1383-ban
== Művei ==
[[Kép:Szent_István,_Képes_krónika.jpg|thumb|Szt. István, Képes Krónika]]
[[Jakubovich Emil]] szerint a [[Képes Krónika]] festője Hertul fia Miklós volt. Ezt számos művészettörténész elfogadta, bár nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Az újabb kutatások szerint nem egyetlen festő készítette, hanem egy festőműhely munkája, talán Miklós vezetése alatt. A képek színvonala eltérő, ami szintén a többkezűségre utal. A kódex Nagy Lajos könyvtára számára készült, ezért jogosan feltételezhető egy Nagy Lajos udvarában működő műhely, ahol okleveleket másoltak és címereket festettek. A címeradományozások éppen Nagy Lajos uralkodása alatt indultak meg Magyarországban és egész Európában.
A krónikában
A ''[[Képes Krónika]]'' miniátora a feltételezések szerint az 1360-as évek elején kezdte el a festést vagy esetleg, az írással szorosan együtt, azaz az 1350-es évek végén, feltehetően a budai királyi kancellárián. A kódex első lapján látható Nagy Lajos alakja és
<ref>"Sokszor ábrázolt olyan jeleneteket, amelyet a szöveg nem tartalmazott, vagy amit ott lehet olvasni, azt nem ábrázolta. Pl. a vár elfoglalásáról egy iniciálé felső részében számol be,alatta nagyobb teret szentel annak, hogy Salamon király a zsákmányból csak negyedrészt adott a hercegnek. Vagy: László ugyan király lett, de a koronát soha nem tette fel, a képen a megkoronázási jelenet van. Salamon történetét 10 képpel illusztrálja, s ezek közül 5 már Lászlót dicsőíti, akit tüzes kardú angyal védelmez.
|