[[Kép:Gessler und Tell.jpg|balra|bélyegkép|Gessler és Tell]]
A történet szerint [[1307]]. [[november 18.|november 18-án]] az Uri kantonban a [[Habsburg-ház]] helytartójaként uralkodó zsarnok Gessler[[Geszler puszta gonoszságbólHermann]] arra kényszerítette az ijász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője., mivel a svájci Tell nem tisztelgett a zsarnok pôznára tűzött kalapja elött. Az apa hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett aza íj[[számszeríj]] idegére, majdde egy másikat is a keze ügyébe készített. Tell nyila 100 lépés távolságból hasította kettékettéhasította az almát. GesslerGeszler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telltől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslertkormányzót ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vetettevettette az íjászt, ám az a [[Vierwaldstätti-tó|VierwaldstättiLuzerni-tavon]] kitört vihar közben megszökött., Tells bosszút forralva GesslerGeszler vára felé indult. Egy völgyszorosban lesből lelőtte a zsarnokot, aki haldoklása közben még hallotta, amint Tell felfedi kilétét. Tell Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki [[Svájc]]ban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.
