„Polikrómia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bővítés |
A szecesszió korában |
||
27. sor:
A középkorban a kőből, kivált pedig a fából faragott szobrokon tág tere volt a polikrómiának, sokkal messzibb mentek mint a görögök; sok tarkára festett és dúsan aranyozott oltár maradt reánk e korból. A reneszánsz szobrászata lemondott a színezésről, csak a kora reneszánszban találunk polikróm szobrokat; a rokokó szobrokat aranyozni szokták. Újabban ismét kezdik színezni a szobrokat, amióta bebizonyult, hogy a polikrómia az antik művészetben dívott. Az új országház kupolatermében is polikróm szobrok vannak.
== A szeceszzió korában ===
A szecesszió egyes vonásai a magyaros formatörekvésekkel keveredtek, innen az aszimmetrikus épületkompozíció, a sajátos ornamentika, a '''polikrómia''', a romantikus térhatás. Mindezek olyan erős elemek voltak, hogy az előretörő - neobarokk eklektika még az 1920-as években sem tudott egészen kiszorítani, holott ez idő tájt a szecessziót már elvetették, sikertelen divatnak, sőt, sokszor nevetséges kísérletnek minősítették. A kecskeméti városháza 1895-re készült el, ahol [[Lechner Ödön]] építész tetőcserépként a Zsolnay-gyár pikkelyszerű polikróm kerámiadíszeit alkalmazta.<ref>http://magyarhirlap.hu/cikk/33713/Lechner_Odon_ot_kiemelt_epuletere_fokuszal_a_tarlat</ref>
== Források ==
| |||