„Várkonyok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tartalom bővítése, források hozzáadása |
Javítások |
||
1. sor:
A '''várkony''', mai szóhasználattal ''avarhun'' kifejezés a közép-ázsiai szkíták – összefoglaló néven [[szakák]] – csoportjába tartozó [[avarok]] egyik megnevezése. A félig-meddig elferdített ''avar'',
A ''várkony'' név első ízben a 6. században bukkant fel, [[Menandrosz Protektor|Menandrosz]] művében, ''Ouarkhonitai'' (Ουαρχονιται), vagyis – mai szóhasználat szerint – ''
== Avarok a 3–9. században ==
Az avarok a [[pártusok|parthusok]] birodalmának bukása (224.) után a [[Szászánida Birodalom|perzsák]] hűbéresei lettek. A 4. század közepe táján [[Baktria]] területén, a [[kusánok]] korábbi birtokain tűntek fel. Harcban állottak a perzsákkal, míg végül, a 367–368. évben, legyőzték [[II. Sápúr szászánida király|II. Sápúr]] ellenük küldött seregét, és 370–380. között országot alapítottak. Birtokaikhoz tartozott Baktria, valamint [[Szogdia]] egy része. Fennhatóságukat valamivel később (390–396.) kiterjesztették az Indiai-félsziget északnyugati tartományaira is, pl. [[Gandhára]], [[Kasmír (régió)|Kasmír]], Oddijána ([[Pesavar]] környéke). Mindeközben szakadatlanul harcoltak a perzsákkal, és a Szogdiában uralkodó hunokkal.{{refhely|Xiang 2012}}
A hunokat elűzték szogdiai birtokaikról, indiai uradalmaikat azonban a 420. évtől a Kabulisztánt megszálló vörös hunok (alkhono: αλχονο, kermikhion: κερμιχιον) terjeszkedése fenyegette, a 456. évtől pedig a [[heftaliták]]kal kellett szembenézniük. Ez idő tájt az avarok neve kínai forrásokban ''nagy jüecsi'' (ta jüecse: 大月氏), nyugati történetíróknál ''kusán'' (euseni), illetve – [[Kidara]], országalapító királyuk neve után – ''kidarita hun'' (kidaritai ounnoi: κιδαριται ουννοι, ounnoi oi kidaritai: ουννοι οι κιδαριται).{{refhely|Xiang 2012}} (Lásd még: [[Kidarita királyság]].)
Amikor a heftalitáknak vagy fehér hunoknak nevezett törökök szövetsége a 457. évben megszállta Baktriát, az avarok elűzték a [[szabirok|szabarok]]at Khoraszán területéről, s ezek a Keleti-Kaukázus vidékére költöztek. Az avarok vélhetően ez idő tájt csatlakoztak a hunok szövetségéhez.
14. sor:
Az 554. évben a [[türkök]] megszállták Közép-Ázsia egy részét, többek között Szogdiát is, és az avarok egy része – a hűbéres sorsot elkerülendő – a kelet-európai pusztára, a Kaukázus vidékére költözött. Nevüket az 555. esztendőben említi Pszeudo-Zakharias.{{refhely|Szádeczky-Kardoss 1978}}
Avarjaink Szarosziosz (Σαροσιος), a kaukázusi [[alánok]] királyának közvetítésével felvették a kapcsolatot [[Bizánci Birodalom|Bizánccal]]. A Kandikh (Κανδιχ) által vezetett avar küldöttség az 558. évben tett látogatást [[I. Iusztinianosz bizánci császár|I. Iusztinianosz]] császár udvarában. Az avarok, Bizánc szövetségeseként, 559–560. között, legyőzték, hűbéres szövetségeseikké tették a kelet-európai pusztán tanyázó onogurokat ([[szabirok|szabarok]], [[utrigurok]], [[kutrigurok]]), valamint a szláv [[antok]]at.{{refhely|Pohl 1988}}{{refhely|Szádeczky-Kardoss 1978}}
Az 567. esztendőben avarjaink letelepedtek a Tiszántúlon, illetve az Erdélyi-medencében. Egy évvel később, a [[Longobárdok|langobardok]] kivonulása nyomán, a Dunántúl területét is birtokba vették.{{refhely|Szádeczky-Kardoss 1979''a''}}
52. sor:
* [http://real-j.mtak.hu/377/1/ARCHERT_1979_106.pdf {{aut|Szádeczky–Kardoss Samu}} (1979''a''): Az avar történelem forrásai. II. Az avar honfoglalás előzményei, lefolyása és feltételezhető elismerése Bizánc részéről. ''Archaeologiai Értesítő'' '''106''' (1): 94–111.]
* [http://real-j.mtak.hu/377/1/ARCHERT_1979_106.pdf {{aut|Szádeczky–Kardoss Samu}} (1979''b''): Az avar történelem forrásai. III. Az avar bizánci kapcsolatok alakulása a honfoglalás lezáródásától Sirmium elfoglalásáig. ''Archaeologiai Értesítő'' '''106''' (1): 231–243.]
* [http://dl.yazdanpress.ir/BOOKS/HISTORY%20AND%20GEOGRAPHY/The_Cambridge_History_of_Early_Inner_Asia(marked).pdf {{aut|Szádeczky-Kardoss Samu}} (1990): 8. The Avars. Pp. 206–228. ''In'' {{aut|Sinor, D.}} (ed.): ''The Cambridge History of Early Inner Asia''. Cambridge.]▼
* [http://real-j.mtak.hu/378/1/ARCHERT_1980_107.pdf {{aut|Szádeczky–Kardoss Samu}} és {{aut|Olajos Teréz}} (1980''a''): Az avar történelem forrásai. IV. A balkáni és alpesi nagy avar–szláv előretörés első évtizede (582–592). 1. rész: Az 582–586/7 évek eseményei. ''Archaeologiai Értesítő'' '''107''' (1): 86–97.]
* [http://real-j.mtak.hu/378/1/ARCHERT_1980_107.pdf {{aut|Szádeczky–Kardoss Samu}} és {{aut|Olajos Teréz}} (1980''b''): Az avar történelem forrásai. IV. A balkáni és alpesi nagy avar–szláv előretörés első évtizede (582–592). 2. rész: Az 587/588–592/593 évek eseményei. ''Archaeologiai Értesítő'' '''107''' (1): 201–213.]
▲* [http://dl.yazdanpress.ir/BOOKS/HISTORY%20AND%20GEOGRAPHY/The_Cambridge_History_of_Early_Inner_Asia(marked).pdf Szádeczky-Kardoss Samu (1990): 8. The Avars. Pp. 206–228. ''In'' {{aut|Sinor, D.}} (ed.): ''The Cambridge History of Early Inner Asia''. Cambridge.]
* [http://mtda.hu/books/szasz_bela_a_hunok_tortenete.pdf {{aut|Szász Béla}} (1943): ''A hunok története''. Attila nagykirály. Bartha Miklós Társaság magyar történeti szakosztályának kiadványai V. Budapest.]
* [http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/3359/EM_1898_2_001_ThuriJozsef_SzekelyekEredete.pdf?sequence=3 {{aut|Thúry József}} (1898''a''): A székelyek eredete. ''Erdélyi Múzeum'' '''26''' (2): 65–87.]
| |||