„Kiközösítés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosítás
7. sor:
{{ny-la|excommunicatio}}
 
'''Történelmi gyökerek:''' az első századokban kiközösítés alatt főleg a szentségek vételének tilalmát értették, ami azonban nem jelentette a közösség életéből való teljes kirekesztést. Részt vehetett például a közösségi imákon vagy a misén is, de nem áldozhatott. A kiközösítésnekkiközösítés egyértelműen büntető jelleggel bírt, de célja kétségkívül a megjavítás, a visszatérítés volt. NagyonCsak nagyon kivételes esetekben alkalmaztak csakalkalmazták a közösségből való teljes és végérvényes kiközösítést (kiátkozást).
 
'''Napjainkban:''' az 1983-as egyházi törvénykönyv (CIC) nem tartalmaz pontos jogi definíciót a kiközösítésre. Alphonse Boras nyomán jogi jelentését így közelíthetjük meg: „Olyan sajátosan gyógyító célú, pozitív egyházjogi büntető szankció, melyet igen súlyos büntetendő cselekmények ellen rendeltek, és amelynek elválaszthatatlan hatásai a jogok és kötelességek gyakorlásának olyan, a Codex rendelkezéseinek megfelelő (1331.k., 171.k. 1.§ 3, 316.k., 915.k., 996.k. 1.§ és 1109.k.) tilalmaiban állnak, melyek az Egyház lelki javaiból való (szinte) teljes kizárást eredményeznek.”<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/K/kik%C3%B6z%C3%B6s%C3%ADt%C3%A9s.html Katolikus lexikon: kiközösítés]</ref>