„Hamadán” változatai közötti eltérés

54 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
→‎Története: linkesítés
(→‎Története: linkesítés)
(→‎Története: linkesítés)
'''Hamadán''' (az ókori ''Ekbatana'') története az [[asszírok]] és [[médek]] idejébe nyúlik vissza.
 
[[I. e. VII7. századbanszázad]]ban itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatana-ról (i. e. 484–425) [[Hérodotosz]] is megemlékezett, Hét körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.
 
I. e. 560-ban [[II. Kurus perzsa király|Kürosz]] hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] nyári lakhelyévé tette.
A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség [[Eszter könyve|Eszter könyvének]] címszereplője Eszter királyné, [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxész]] felesége (i. e. 484–425), gyámapja [[Mardokeus]] kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.
 
Ekbatana városa a bibliában[[Biblia|Bibliában]] is többször szerepel: Ezdrás[[Esdrás könyve|Esdrás]], [[Tóbiás könyve|Tóbiás]] és [[Judit könyve]] említi nevét.
Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely.
 
[[Judit könyve]] [[Arfaxád]] perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "''Abban az időben a [[médek]] fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon.''"
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az Arkhaimenidák korából]]