„Harmadik Birodalom” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A Harmadik Birodalom elnevezése elsősorban nem az országot és a német népet, hanem a kormányzatot és hivatalrendszerét jelöli. Törvényhozó szerve a [[Reichstag (birodalmi gyűlés)|Reichstag]] volt, amelynek szerepe a [[parlamentarizmus|parlamentáris]] rendszerekhez képest korlátozott volt.
 
A kifejezést [[Arthur Moeller van den Bruck]] [[19221923]]-ban megjelent művéből eredeztették, melyben a szerző a [[962]] és [[1806]] között fennálló [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalmat]] első, míg az [[1871]] és [[1918]] között fennálló [[Német Birodalom|Német Császárság]]ot második birodalomnak nevezi. Innen vette át a nemzetiszocialista propaganda, akik saját államukat a harmadik birodalomnak tartották. A propaganda célja az volt, hogy az [[1919]]-es [[Weimari köztársaság]], majd a rettenetes [[infláció]] időszaka után egy korábbi, erősen misztifikált dicsőséges német múlthoz való visszatérést sugalmazza. Ezt erősíti a Birodalom jövőbeli, tervezett fővárosának is az elnevezése: [[Welthauptstadt Germania|Germania]].
 
== Út a hatalom felé ==
A perjogban az ún. „Ermittlungshilfe” eljárása emelkedett bizonyos jelentőségre, amit gyakorlatilag különösen a NSV-nál alkalmaznak. /Az „Ermittlungshilfe” laikus segélynyújtás, ami arra szolgál, hogy az államügyésznek és a bírónak módot adjon, hogy lehetőleg objektív ítéletet hozzanak. A NSV Ermittlungshilfe hivatali helyisége a berlini főtörvényszéken van s vezetője maga a főügyész. A "segítőket" ("Helfer") a NSV illetékes körzetvezetője választja ki. A segítőnek minden állítása bizonyítására meg kell forrásait neveznie s mindig készen kell állania, hogy megállapításait, mint tanú, esküvel erődítse meg. A bagatell ügyek és a súlyos bűncselekmények (gyilkosság és hasonlók) nem tárgyalhatók ezzel az eljárással. Igen célszerűnek bizonyult az Ermittlungshilfe a politikai bűnperekben és a vétségeknél./
 
A nemzetiszocializmus alapvető világnézeti beállítottsága a polgári jog egész területén is messzemenő reformokat kívánt. "Búcsú a polgári törvénykönyvtől" címmel SchlegelsbergerSchlegelberger államtitkár [[1937]]. január 25-én egy később nyomtatásban is megjelent előadást tartott, amelyben bejelentette, hogy a birodalmi igazságügyminisztérium a Führer beleegyezésével hozzáfogott a BGB (polgári törvénykönyv)-ben szabályozott jog átalakításához s ez a munka egy új törvénykönyv helyett a polgári élet különböző területeinek megfelelő egyes törvényeket fogja előkészíteni. /Közelebbieket tartalmaz a tekintélyes jogtanárok előadásait felölelő gyűjtemény, amely "Zur Erneuerung des Bürgerlichen Rechts" címmel jelent meg./
 
Amikor a nemzetiszocializmus a polgári jog terén véget akar vetni az aszociális prókátorkodás és kliensei fortélyainak és huzavonáinak, a büntetőjogban is hasonló határozottsággal lép fel a "pereat mundus, fiat iustitia" álláspontja ellen, amennyiben a büntetőjog eddigi általános elvével szemben "nincs büntetés büntetőtörvény nélkül", azt az elvet proklamálja, hogy "nincs bűncselekmény büntetés nélkül".
Névtelen felhasználó