„Cím (titulus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: <br> → <br />, <references/> → {{források}}, removed: <big>, </big> AWB |
a Címzés szócikk bedolgozása |
||
20. sor:
A múltban az egyén társadalmi állását, méltóságát a vagyoni helyzetén kívül a cím, a rang, a hivatal és a [[származás]] határozta meg. Ezek nagyban összefüggtek egymással és így a megfelelő társadalmi álláshoz általában a megfelelő cím és rang társult. Cím pl. a [[gróf]], (hivatali) rang a tábornok. Valaki gróf csak grófi címmel lehet (mivel ez a születés által meghatározott származási cím), tábornoki rangban viszont mindenféle cím nélkül is állhat (mivel ez a karrier során elérhető hivatali cím). Ennek ellenére a cím nem előzi meg minden esetben a rangot, mert egyes hivatalokon belül a rangbeli hierarchia a meghatározó. Így pl. a grófi címmel rendelkező hadnagy a hadseregen belül mindig alacsonyabb rangú a cím nélküli tábornoknál. Ezen különbségek egykor a [[megszólítás|címzésekben]] is kifejeződtek, ami gyakran igen bonyolult helyzeteket idézett elő.
A legismertebbek a származással összefüggő nemesi címek,
A ''címzetes'' szó azt fejezi ki, hogy az illető csak a címmel rendelkezik a hivatal tényleges betöltése nélkül. A 15. század közepétől az országos ügyintézésben megjelentek a címmel kitüntetett személyek, akiket kezdetben címzetes báróknak (barones solo nomine) neveztek, szemben a természetes bárókkal (barones naturales). A két csoport közti különbség kezdett elmosódni, majd az 1608. évi I. tc. a főnemességet jogilag is elkülönítette a köznemességtől. Ettől kezdve a személyre szóló törvénykezési jog együttjárt minden főnemesi címadományozással, illetve külföldi címek magyarországi [[honfiúsítás]]ával. Az 1885. évi VII. tc-től 1918-ig olyan főnemesi címeket is adományoztak, melyek nem jogosítottak örökös [[főrendiház]]i tagságra (ún. „papírbárók”).
28. sor:
A titulus, a 'ranggal járó cím' előfordul már 1531-ben, az Érsekújvári kódexben.<ref>„Mely tablan meg yrthak wolt ez tytwlost Iesus nazarenus rex iudeorum” (TESz. III. 927.)</ref> A titulál értelme 'rangja szerint szólít' volt.<ref>1696 u.: „cselekszi erántam titulált... püspök őnagysága” (TESz. III. 927.)</ref> A latin titulus 'cím, felirat; kitüntető név, elnevezés; megtisztelő cím' kifejezés ismeretlen eredetű, talán etruszk szó. A magyar cím 'rangot jelölő megszólítás' szó nyelvújítási elvonás a [[címer]] szóból. Alkotója valószínűleg Barczafalvi Szabó Dávid volt.<ref>TESz. I. 436.</ref>
= A címzés története Magyarországon =
A '''címzés''' egy olyan rangjelző szó, amely társadalmi pozíciót vagy később, tudományos fokozatot, közöl és a személy nevével együtt használatos. A történelem során a sok létező megszólítás, címzés többször is változott, átalakult.<ref name="wikiszótár.hu">{{Cite web|url=http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/C%C3%ADmz%C3%A9s|title=Wikiszótár.hu Címzés jelentése}}</ref>
==A rendi korszak alatt==
A [[17. század]] végéig, a [[nemesség|nemes]] férfiakat a "vitézlő" (''egregius'') címzés illette. A török elleni katonáskodó jellegét jelezte, azonban gyakran oklevelekben szerepeltek "nemes" úrként (''nobilis''). A nemes asszonyok gyakran "nobilis domina"-ként szerepeltek.
A [[17. század]] végétől egészen a [[20. század]] elejéig a nemességhez különböző megszólításokat használtak. A főnemest (báró, gróf) "méltóságos úrnak / asszonynak" (''Illustrisimus Dominus / Illustrisima Domina'') szólították, bár előfordult a "nagyságos úr / asszony" (''magnificus dominus / magnifica domina'') is; a nemest viszont "tekintetes úrnak / asszonynak" (amely eleinte ''Perillustris Dominus / Domina'', majd ''Spectabilis Dominus/ Domina'' lett latinul). Másrészt, a polgárt "körültekintő férfinak / nőnek" (''circumspectus vir / mulier''), és a jobbágyot "tisztes férfinak / nőnek" (''honestus vir / honesta mulier'') szólították.<ref name="szótár">{{Cite web|url=http://www.macse.hu/society/latin.php?id=c|title=macse.org latin szótár}}</ref>
Maga az "Úr" (''dominus'') és "Asszony" (''domina'') szavak kizárólag a nemességet illette. A közrendűeket (jobbágyokat és polgárokat) "férfinak és nőnek" szólították. Ha a nemes ember tekintélyes ősökkel rendelkezett vagy fontosabb társadalmi szerepet töltött be, akkor gyakran a "tekintetes" címzés mögé tették a "nemzetes" címzést (''generosus'') is. A nemzetes címzés ezzel jelezte, hogy előkelő "nemzetből" (''genus'') származik az illető. Ilyen módon előfordult a "tekintetes és nemzetes úr" (''Spectabilis ac generosus dominus'') megszólítás.<ref name="kislexikonnemzetes">{{Cite web|url=http://www.kislexikon.hu/nemzetes.html|title=kis lexikon "nemzetes"}}</ref>
A nemes nőt amikor hajadon volt, "úrhölgy"nek vagy "kisasszony"nak (''Domicella'') szólították, amikor férjnél volt, viszont "úrnő"nek vagy "asszony"nak (''Domina'').
==A polgárosodás után==
A rendi korszak vége után, azaz rövidebb az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] után, amikor a nemesség, a polgárság és jobbágyság egyenlő jogokban és társadalmi státuszban részesült, a "tekintetes" címzés továbbra is a nemeseket illette, azonban a "nemzetes" címzés teljesen kiesett a használatból. A magas közigazgatási tisztségeket viselő személyek, például a vármegye alispánja, az országgyűlési képviselő, a királyi tanácsos, az mind "nagyságos úr" (''magnificus dominus'') lett.
==Az I. világháború után==
Az [[első világháború]] után, ismét egy bizonyos eltolódás történt, és az általánosan használt címzés a jómódú polgároknak és nemeseknek egyaránt a "nagyságos" lett, a főnemesek számára továbbra is maradt a "méltóságos". Ekkor már a magas rangú katonatisztek, országgyűlési képviselők és tanácsosak szintén "méltóságos urak" voltak, ahogy a vármegyék alispánja és főjegyzője is. A miniszter "kegyelmes úr" (''dominus gratiosisimus''), és az [[1920]]-ban létrejött [[Vitézi Rend]] magához vette a már fél évszázad óta elporosodott "nemzetes" címzést, amely ekkor természetesen nem bírt azzal a jelentéssel, amely korábban, amikor az előkelő nemesi ősöket jelezte.
== A II. világháború után ==
A legismertebbek a származással összefüggő nemesi címek, amelyek használatát Magyarországon az [[1947. évi IV. törvény]]<ref>2017-ben is hatályos!</ref> szüntette meg.
== Források ==
{{források}}
==
{{jegyzetek}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[rang]],
* [[megszólítás]],
* [[rangemelés]],
* [[előnév]]
{{DEFAULTSORT:Cim}}
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Európa történelme]]
[[Kategória:Nemesi címek]]
[[Kategória:Társadalmi rétegek]]
[[Kategória:Címek]]
| |||