„Minorita templom (Miskolc)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: +kategória
kékítések és portál
7. sor:
== Története ==
[[Fájl:Minorite Church Miskolc 1879.jpg|bélyegkép|A templom és a rendház 1879-ben]]
A területen már a 15. században állt [[Szűz Mária]] tiszteletének szentelt [[Gótika|gótikus]] templom, ami a [[török hódoltság]] idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója [[Kelemen Didák]] (1683–1744) [[Minoriták|minorita]] tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt [[III. Károly magyar király|III. Károlytól]], és meg tudta nyerni [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor grófot]] és [[Erdődy Gábor Antal]] egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok 1729-ben, ünnepélyes alapkőletétellel kezdődtek. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. 1735-re elkészült a [[szentély]] és az alatta lévő [[kripta]], 1736-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a [[Oltár|főoltárt]]. A templomépület, a két torony egy részének és a [[kápolna]] építésével 1743-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a [[kolostor]] északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.
 
Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom, leégett a tető, beszakadt a boltozat, még a harangok is megolvadtak, viszont a berendezés nagy része megmenekült a tűztől. Elsőnek a rendházat, majd a tornyokat állították helyre, és 1845-re készültek el a helyreállítási munkálatokkal – az eredeti Carlone-féle tervek szerint. 1867-ben lett kész a főoltár, 1880-ban pedig négy oltárt állítottak fel ([[Szűz Mária]], [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]], [[I. István magyar király|Szent István]], [[I. László magyar király|Szent László]]). 1950. június 17. éjszakáján a rendházból elhurcolták az ott lakó atyákat, novíciusokat és diákokat, összesen tíz embert (erről 1999-ben elhelyezett emléktábla emlékezik meg). A templom 1982 óta önálló plébániaként működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia). 1998-tól a minoriták szegénykonyhát működtetnek.
14. sor:
== A templom ==
[[Fájl:Kollégium, Minorita zárda (2945. számú műemlék).jpg|bélyegkép|A Minorita rendház épülete]]
Külsejét tekintve a templom kéttornyos, homlokzatát [[Oszloprend#Dór stílus|dór]], [[Oszloprend#Ión stílus|ión]] oszlopok és [[LizénaFalsáv|lizénák]] osztják három függőleges szakaszra, vízszintes párkányai pedig két szintre és oromzatra. A szimbolikus [[dombormű]]vekkel díszített, [[timpanon]]os főbejáratának 2001-ben készült bronzkapujához háromkaréjos, hajlított korlátú előlépcsőzet vezet. Ennek két oldalán, szoborfülkékben állnak balról [[Assisi Szent Klára]], jobbról pedig [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]] erőteljes és mozgalmas [[barokk]] szobrai. Az emeleti ablak két oldalán, hasonló módon két szent szobrát helyezték el: [[Assisi Szent Ferenc]] és [[Páduai Szent Antal]] alakját. Valamennyi 1779-ben került a helyére. Az [[Attika (építészet)|attika]] magas középrészén aranyozott fém napmotívum, szoborfülkéjében [[Szeplőtelen fogantatás|Immaculata]]-szobor, a közrefogó [[Voluta|volutákon]] imádkozó angyalfigurák, szélein egy-egy díszváza található. A lant- és félköríves ablakokkal áttört tornyokat erősen tagozott órapárkány zárja le, felettük párnatagos laternás sisak emelkedik, tetejükön [[latin kereszt]]tel. A templom bejáratának két oldalán a dór lizénákon [[bronz]] emléktáblák vannak.
 
A templomépület 60 méter hosszú, a főhajó szélessége 12 méter, a két torony magassága 56 méter. Toronyórái 1995-ben készültek, de már korábban is volt óra a templomon. A főhajó boltívének magassága 16 méter, amelynek két oldalán három-három, 6×6 méteres kápolna helyezkedik el.
20. sor:
== A templom belső tere ==
[[Fájl:Minorite Church Miskolc03.jpg|bélyegkép|150px|Szószék a templomban]]
A templombelső háromhajós, ötboltszakaszos, négy [[csehsüvegboltozatcsehsüveg boltozat]]tal fedett. A hajók két oldalán kápolnasorok helyezkednek el; a keleti oldalon négy, a nyugati oldalon három. A jobb oldali oldalkápolnában [[Klasszicizmus|klasszicista]] [[Szentháromság]]-oltárt, vele szemben a másik oldalon Szentkereszt-oltárt, a következő oldalkápolnákban [[barokk]] [[Assisi Szent Ferenc|Szent Ferenc]] és [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]] oltárait, a harmadik kápolnapárban [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] és szemben [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]] barokk oltárát helyezték el. Az orgonakarzatot két toszkán pillér tartja. A gazdag plasztikajú, díszítésű orgonát [[Lőcse|Lőcsén]] készítették 1744-ben. A templom másik [[Orgona (hangszer)|orgonája]] Szalay Lajos orgonaművész terve alapján készült [[Pécs]]ett, de 1950 óta még nem fejezték be. Padjait, a szószéket és a sekrestye berendezését 1740 és 1748 között a [[sajólád]]i [[Pálos rend|pálosok]] műhelyében készítették. A főhajó mennyezetét és a szentély boltozatát [[freskó]]k díszítik, Mária életéből vett jelenetek, Takács István alkotásai (1958 és 1966 között készültek). Szepessi Ignác egri kanonok állíttatott új főoltárt a régi helyén 1818–1819. Ez már nem barokk, hanem [[Klasszicizmus|klasszicista]] stílusú. A páros [[Oszloprend#Korinthoszi stílus|korinthoszi oszlopokkal]] közrefogott főoltár képét [[Sajósy Alajos]] készítette 1867-ben, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja. A szobrászmunka Eintzerhoffer Ignác munkája. A [[bronz]] [[tabernákulum]]-ajtót Tomcsik János ötvös készítette. A templom gyönyörűen faragott szószéke a hajó egyik pillérpárján függ, kosarán a Magvető és a Jó pásztordomborművével, és négy evangelista színes festésű ülő alakjával. A baldachinos hangvetőjét két lebegő angyal támasztja alá. Hátoldalán a minoriták címerével. 2000-ben készült el a templom ún. [[millennium]]i kapuja, [[Tóth Sándor (szobrász)|Tóth Sándor]] alkotása. A templom üvegablakai 1904-ben készültek, alkotójuk Palka József. A kivételesen szép padokat Stöcherle József eperjesi minorita asztalos faragta [[Eperjes (Szlovákia)|Epejesen]] a 18. században.
 
== A templom harangjai ==
33. sor:
 
{{Miskolc templomai}}
{{portál|Miskolc|-|Vallás}}
 
[[Kategória:Miskolc katolikus templomai, kolostorai]]