„Stockholm” változatai közötti eltérés

Stockholm a Skandináv-félsziget délkeleti középső partvidékén helyezkedik el, ahol a [[Mälaren]]-tó ­– Svédország harmadik legnagyobb édesvizű tava – a Balti-tengerrel találkozik. A város középső részei tizennégy kis szigeten fekszenek, melyeket földrajzi nevükön a [[Stockholm-szigetcsoport]] névvel illetnek. A város földrajzi középpontja a [[Riddarfjärden|Riddarfjärden-öböl]] vizén található. A város területének több, mint 30 százalékát vízi utak, míg további harminc százalékát parkok és kertek teszik ki.

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 [[méter|m]] tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57  m.

Stockholm legmagasabb épülete a stockholmi Rádió- és TV torony ([[Kaknästornet]]): 157  m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

A februári átlaghőmérséklet Stockholmban -3  °C, melyhez nedves kontinentális éghajlat párosul. A város északi elhelyezkedése miatt a nappalok hossza a nyár közepén 18 óra, míg december végén 6 óra körül alakul. A hasonló szélességi körön fekvő városokkal összehasonlítva Stockholmnak kellemes, enyhe éghajlata van. Az éves napfényösszeg valamivel több mint 1800 óra, ami alapján a város az egyik leginkább napsütötte város Európa északi felén. Párizs, London és még néhány délebbre fekvő európai városnál több napsütést élvezhetnek a svéd főváros lakói. Hideg óceáni éghajlatú vidék, ahol jelentős kontinentális hatások érvényesülnek. A városokban kialakuló hősziget jelenségnek köszönhetően Stockholmban vannak a legmelegebb nyarak az észak-európai városok között.

A nyári legmagasabb nappali hőmérsékletek 20 és 25 &nbsp;°C közt váltakoznak általában, míg a nyári éjszakák átlaghőmérséklete 13 &nbsp;°C körül alakul. Bizonyos napokon a hőmérő higanyszála elérheti a +30 &nbsp;°C hőmérsékletet is. Az 1992-20111992–2011 közti időszak mérései alapján 30 fok feletti nappali hőmérséklet csak 1,55 napon fordulhat elő éves szinten.<ref>{{cite web|url=http://data.smhi.se/met/climate/time_series/day/temperature/SMHI_day_temperature_clim_9720.txt |title=Stockholm&nbsp;— Bromma |publisher=Data.smhi.se |accessdate=11 April 2014}}</ref> Júliusban és augusztusban viszonylag gyakran alakul a nappali hőmérséklet 25 és 30 &nbsp;°C közt. Annak az esélye, hogy éjszaka a hőmérséklet +20 °C felett alakuljon meglehetősen csekély. A meleg nyárias éjszakák hőmérséklete általában 17-18 17–18&nbsp;°C körül alakul. A tél általában felhős időt hoz magával, melyamelynek során a legtöbb csapadék december és január közt hullik, akár folyékony, akár szilárd halmazállapotban. Az átlagos téli hőmérséklet -3 és -1 &nbsp;°C körül alakul, ám a hőmérséklet időnként -20 &nbsp;°C alá süllyed. A tavasz és az ősz általában a hűvös és az enyhe időjárás ideje.

Az éghajlattáblázat az 1981 és 2010 között mért adatok alapján készült, habár az átlagos Köppen éghajlattáblázat az 1961 és 1990 közt mért adatokat veszi alapul. A napjainkban is zajló mérések adatai alapján 1991 és 2009 között a hőmérsékleti értékek emelkedő tendenciát mutatnak az előző időszak adataihoz viszonyítva. E hőmérséklet emelkedés az átlag hőmérsékleti értékeket mintegy +1,0 &nbsp;°C-kal emelte meg éves szinten. A melegedést elsősorban a téli hónapok adatsorai mutatják meg jól, amelyeknél az átlagos hőmérsékleti érték több mint két fokkal emelkedett az utóbbi időszakban.<ref>{{cite web|url=http://data.smhi.se/met/climate/time_series/day/temperature/SMHI_day_temperature_clim_9720.txt |title=Stockholm&nbsp;— Bromma |publisher=Data.smhi.se |accessdate=1 December 2012}}</ref> A 2002-2014 közti időszak során további hőmérséklet emelkedés mutatkozott meg, ugyanakkor néhány hónap értékei, mint például a júniuséi, gyakorlatilag stagnáltak.

A legmagasabb hőmérsékleti érték, melyet Stockholmban valaha mértek +36 fok volt, melyet 1811. július harmadikán3-án mértek. A legalacsonyabb valaha mért hőmérsékleti érték a városban -32 &nbsp;°C volt, melyet 1814. január 20-án mértek.<ref>{{cite web|url=http://www.smhi.se/kunskapsbanken/meteorologi/temperaturrekord-i-stockholm-och-uppsala-1.4735 |title=Temperaturrekord i Stockholm och Uppsala &#124; Meteorologi &#124; Kunskapsbanken |language=Swedish |publisher=SMHI |date=14 November 2011 |accessdate=14 January 2012}}</ref> A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 1987. január 10-e óta nem süllyedtek -25,1 &nbsp;°C alá.<ref>{{cite web|url=http://www.smhi.se/klimatdata/vintern-2010-2011-vinterns-lagsta-temperaturer-1.15196 |title=Vintern 2010–2011: Vinterns lägsta temperaturer &#124; Klimatdata &#124; SMHI |language=Swedish |publisher=Smhi.se |accessdate=14 January 2012}}</ref><ref>{{cite web

Az éves csapadékmenyyiség 539 &nbsp;mm, amelyami mintegy 170 csapadékos napot jelent, amikor is többnyire mérsékelt intenzitású eső hullik. Havazások főleg december és március között szoktak előfordulni, bár időnként már októberben is hullik hó, illetve még áprilisban is előfordul néha havazás.

Stockholm városának területe a sagákban [[Agnafit]] néven jelenik meg és a [[Heimskringla]] összefüggésbe hozza a legendás [[Agne]] királlyal. Stockholm első írásos említése 1252-ben történik meg, amikor is a [[Bergslagen]] közelében fekvő ércbányák miatt a korabeli fémkereskedelem fontos helyszínévé vált. A város nevének előtagja a ''stock'' farönköt jelent svéd nyelven, bár a német ''Stock'', azaz ''erődítmény'' szóval is kapcsolatba hozzák. A város nevének utótagja a ''holm'', azaz ''kis sziget'' jelentéssel bír és úgy tartják, hogy a város középső részén elhelyezkedő [[Helgeandsholmen]]-re utal. A legrégebbi svéd krónika, az [[Erikskrönikan]] szerint a várost [[Birger Jarl]] alapította, hogy megvédje Svédországot a karéliaiak tengerről érkező támadásaival szemben, az 1187-es siguntai fosztogatást követően.

A Stockholm régió ad otthont a svéd népesség körülbelül 22 százalékának és a bruttó nemzeti össztermékhez mintegy 29 százalékkal járul hozzá. Stockholm határvonala földrajzi vonatkozásban számos alkalommal változott az évszázadok során. A tizenkilencedik század fordulóján még a város kiterjedése, azaz az akkori Stockholm még csak a mai városközpont területére volt értendő, amely durván egy 35 négyzetkilométeres terület, ami a mai területének csak mintegy egy ötöde. Az elkövetkező évtizedek során számos környező település olvadt egybe a fővárossal, mint például Brännkyrka község, amely 1913-ban vált a város részévé az akkori mintegy 25&nbsp;000 lakosával, vagy épp Spånga, amely 1949 óta a fővároshoz tartozik. A városhatárt 1971-ben jelölték ki, Hansta városrész kivételével, melyet 1982-ben vásárolt meg a város Sollentuna községtől és ez a terület napjainkban természetvédelmi területként funkcionál.

A város lakosságát 2004-ben 765&nbsp;044 fő alkotta, melyből 394 562 volt a nők, míg 370 482 volt a férfiak létszáma. A városlakók átlagéletkora 39,8 év, mivel a város lakosságának 40,8 százaléka a 20 és 40 év közti korosztályból kerül ki. A 15 év feletti lakosság 40,4 százaléka, azaz 309 &nbsp;480 ember nem volt házas 2004-ben. Házasságban 211 &nbsp;115 fő élt a városban, mely a lakosság 27,5 százalékát képezi, valamint 85 &nbsp;373 fő korábban házas volt, ám e felmérés idején már elváltnak számított. Stockholm lakosságának megközelítőleg 27 százalékát alkotják bevándorlók, vagy legalább is nem svédországi születésűek. A város külvárosainak némelyikében magas a bevándorlók aránya. A Stockholm régióban a svéden kívül még a finn nyelvet beszélik, mely az ország egyik hivatalos kissebbségi nyelve, ám a beszélt nyelvek között használatos az angol, a bosnyák, a horvát, a szír, az arab, a török, a kurd, a perzsa, a holland, a spanyol és a szerb.