„Magyarbánhegyes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AkH. 12. kiadás: egybe- és különírás változása kézi ellenőrzéssel |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: Kocsis 1993 |
||
30. sor:
A [[régészet]]i szórványok azt bizonyítják, hogy már a [[népvándorláskor|népvándorlás]] népei is megfordultak a mai falu területén.
Magyarbánhegyes neve először [[1506]]-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, [[Maróti János (macsói bán)|Maróti János macsói bánról]] kapta.
A [[15. század]]ban [[Hunyadi-család|Hunyadi]]-birtok. [[Corvin János]] [[1504]]-es halála után előbb özvegye, [[Frangepán Beatrix]] kezére került. A tulajdonjog [[1510]]-ben [[Brandenburgi György]] őrgrófra szállt. 1542-ben Bánhegyest [[Erdély]]hez csatolták. 1563-64-ben 770 szarvasmarhát hajtottak a környékről az [[oláhújvár]]i vámon át.<ref>[[Kocsis Gyula]] 1993: Az érsekújvári hídvámjegyzék - Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről. Bács-Kiskun megye múltjából 12. Kecskemét, 295.</ref> [[Gyulai vár|Vég-Gyulavár]] 1566-os eleste után a [[török hódoltság|török]] elpusztítja, 1627-ben már csak nevében él.
A tanyák kiépítése a [[18. század]] végén kezdődött, majd az [[1800-as évek]] elején az [[Arad vármegye]]i [[Nagyiratos|Forray Nagyiratos]] kertészközségéből új telepesek népesítették be a területet. (Alapító telepesei [[magyarok|magyar]] [[dohány]]termesztők voltak.)
| |||