„Zsolnai kerület” változatai közötti eltérés

|név = ZsolnaZsolnai megyekerület

|helyi név = Žilinský samosprávny kraj

A '''ZsolnaZsolnai megyekerület''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žilinský samosprávny kraj'') közigazgatási egység Észak-[[Szlovákia|Szlovákiában]]. Északról [[Csehország]] és [[Lengyelország]], nyugatról a [[TrencsénTrencséni megyekerület]], délről a [[BesztercebányaBesztercebányai megyekerület]], keletről az [[EperjesEperjesi megyekerület]] határolja.

A megyekerület területén az [[Északnyugati-Kárpátok]] hegyláncai és a közöttük fekvő sűrűn lakott medencék váltakoznak. A főbb hegycsoportok a Kárpátok külső övén, az országhatár mentén a [[Morva–Szlovák-határhegység]] és a [[Beszkidek]] láncai, a Kárpátok belső vonulatán először a [[Kis-Fátra]], a [[Liptói-havasok]] és a [[Magas-Tátra]], majd beljebb (délebbre) a [[Zsgyár]], a [[Nagy-Fátra]] és az [[Alacsony-Tátra]].

A legfontosabb medencék egyben a fő folyók vízgyűjtő területei is. A legjelentősebb folyó a [[Vág (folyó)|Vág]], mely keletről nyugatra folyik végig a megyénkerületen összegyűjtve annak felszíni vizeit. A Vág felső vízgyűjtője a [[Liptói-medence]], két legfontosabb mellékfolyója a jobbparti [[Árva (folyó)|Árva]] és a balparti [[Turóc]], melyek az azonos nevű medencék vizeit hozzák a Vágba. A főfolyó ezután szűk völgyben tör át a Kis-Fátra hegyei között a [[Zsolnai-medence|Zsolnai-medencébe]] érkezve, melynek kereszt alakját két majdnem pontosan egymással szemben belétorkolló mellékfolyó, a balparti [[Kiszuca]] és a jobbparti [[Rajcsanka]] völgye alakítja ki. Még lejjebb a Vág szűk völgye kissé kiszélesedve a keskeny [[Trencséni-medence|Trencséni-medencét]] alkotja, melynek csak felső része tartozott a kerülethez 1949 és 1960 között.

A megyekerület legmagasabb pontja a [[Bisztra]] a Liptói-havasokban (2248 m), a legalacsonyabb pedig az a pont, ahol a Vág távozik [[Nagybiccse]] közigazgatási területén (298 m).

A megyekerület mai területe 1922-ig [[Trencsén vármegye|Trencsén]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]] és [[Liptó vármegye|Liptó vármegyéhez]] tartozott. 1923 és 1928 között, amikor Szlovákia hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] volt felosztva, nagy része [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] tartozott, csak a mai [[Rózsahegyi járás|Rózsahegyi]] és [[Liptószentmiklósi járás]]ok tartoztak [[Tátraalja megye|Tátraalja megyéhez]]. 1928-ban a megyék átmenetileg megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén vármegyéhez tartozott nyugati rész az újjászervezett nagyobb [[Trencsén megye|Trencsén megyéhez]] került, a keleti rész pedig [[Tátra megye|Tátra megyéhez]]. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd a megyék ismét megszűntek.

1949-ben Szlovákiát harmadszor is hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. ZsolnaA megyeZsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a [[Trencsén megye|TrencsénTrencséni megyéhezkerület]]hez tartozó [[Illavai járás|Illavai]], [[Nagybiccsei járás|Nagybiccsei]] és [[Vágbesztercei járás]]ok is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent, és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a [[Közép-Szlovákiai kerület]]be, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás.

A mai ZsolnaZsolnai megyekerület 1996-ban, a független Szlovákia új közigazgatási beosztásának kialakításakor alakult meg.

A megyekerület átlagos népsűrűsége valamivel alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, a népesség megoszlása azonban nagyon szélsőséges a különböző tájak között. A legsűrűbben lakottak a szélesebb medencék (a Liptói, a Turóci és a Zsolnai), a Tátra–Fátra-vidék magashegységi területei viszont lényegében lakatlanok, míg a kisebb medencék kevésbé sűrűn, a középhegységi területek pedig ritkán lakottak.

A megyébenkerületben 313 község található, közülük 17 város. A településhálózat alakulása a népesség megoszlásához hasonló mintázatot követ: a jelentős városok a nagyobb medencékben találhatók.

A legnagyobb város [[Zsolna]] mintegy 85 ezer lakossal, Észak-Szlovákia közlekedési és gazdasági központja. Őt [[Turócszentmárton]] követi, ami közel 60 ezer lakosával Szlovákia legnagyobb nem megyeikerületi székhely városa és kiemelkedő szerepet játszik az ország történelmében és kulturális életében egyaránt. A harmadik és negyedik helyen a Liptói-medence folyton versengő két központja, Liptószentmiklós (33 ezer fő) és Rózsahegy (30 ezer fő) áll.

A megyekerület 1996 óta a következő 11 [[járás]]ból ''(okres)'' áll.

ZsolnaA megyéhezZsolnai kerülethez első fennállása idején, 1949 és 1960 között 16 járás tartozott, a fentieken kívül a ma a [[Trencsén megye|TrencsénTrencséni megyéhezkerület]]hez tartozó [[Illavai járás|Illavai]], [[Puhói járás|Puhói]] és [[Vágbesztercei járás]], továbbá az 1960 óta nem létező [[Liptóújvári járás|Liptóújvári]] és [[Rajeci járás]] is.