„Türr István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
|||
33. sor:
[[Fájl:Türr emlékmű Baja.jpg|bélyegkép|balra|200px|Türr István emlékműve Baján. Az 1938-ban készült építmény Miskolczy Ferenc és Nagy András munkája]]
A [[krími háború]] kitörésekor először a török oldalon tárgyalt [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] mellett és a magyar emigrációban való részvételét ígérte. Ez végül nem történt meg, mivel nem szerette volna az [[iszlám]] hitet felvenni, így a szövetségesek másik hadseregébe, a [[Nagy-Britannia
[[1859]]-ben, amikor kitört az [[Szárd–francia–osztrák háború|olasz függetlenségi harc]], több honfitársával együtt Türr is odasietett, hogy az Ausztria elleni háborúban részt vegyen. Itt [[Giuseppe Garibaldi]] mellett szolgált. A [[villafrancai fegyverszünet]] után ismét Garibaldi mellé állt, mint annak hadsegéde, s egyike volt a „halhatatlan ezrednek”, amely végül bevette [[Palermo|Palermót]]. Palermo bevétele leginkább Türr tanácsai miatt sikerült, ezért Garibaldi a nemzetőrség főfelügyelőjévé és tábornokká nevezte ki, itt kapta meg társaitól kitartásáért a ''„rettenthetetlen magyar”'' címét. Harcban szerzett súlyos karsérülése nyomán egy ideig a hadsereg további szervezésén fáradozott, majd döntő szerepe volt a [[Milazzói csata|milazzói ütközet]]ben aratott győzelemben is. [[Nápoly]] bevétele után Garibaldi a város polgári és katonai kormányzójává nevezte ki. A hadjárat után az olasz kormány megerősítette altábornagyi rangját, és kinevezte őt [[II. Viktor Emánuel olasz király|Viktor Emánuel]] szárnysegédjévé, ezáltal sok kényes diplomáciai ügy elintézését bízták rá.
|