„Skót Királyság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A skót nem azonos a skót gael nyelvvel, így a skót önmagában az angol nyelv skóciai nyelvjárását jelöli, nem a gael nyelvet |
a kékít |
||
38. sor:
}}
A '''Skót Királyság''' ([[skót gael nyelv|skót gaelül]]: ''Rìoghachd na h-Alba'', [[Scots nyelv|skót angolul]]: ''Kinrick o Scotland'') egy [[állam]] volt [[Európa]] északnyugati részén, [[843]] és [[1707]] között. Az ország a [[Brit-sziget]] északi egyharmadát foglalta el, és csak délen, az [[Angol Királyság]]gal volt szárazföldi határa, mellyel mikor egyesült, akkor jött létre [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia Egyesült Királysága]]. Az egyesülésről az [[1707]]-ben kiadott [[Acts of Union 1707|Acts of Union]] rendelkezett. Miután Anglia 1482-ben elfoglalta [[Berwick-upon-Tweed|Berwick]] tengerparti várost, a Skót Királyság területe megegyezett a mai [[Skócia]] területével. Ezt északon az [[Északi-tenger]], nyugaton és északon az [[Atlanti-óceán]], délnyugaton az [[Északi-csatorna (Brit-szigetek)|Északi-csatorna]] és az [[Ír-tenger]] határolja. A fő szigetet leszámítva a Skót Királyság több mint 790 szigetből állt.
[[Edinburgh]], az ország legnagyobb városa mellett még [[Scone]], [[Dunfermline]] és [[Stirling]] is volt az ország [[főváros]]a. A Skót Királyság lakossága 1700-ban megközelítőleg 1,1 millió fő volt.
80. sor:
Az angol politika legfőbb célja [[1702]] és [[1707]] között a Hannover-ház öröklésének biztosítása volt. Vilmos király 1702-es halála után [[Anna brit királynő|Anna]] lett Anglia és Skócia uralkodója. Anna utolsó életben maradt gyermeke [[1700]]-ban meghalt, és az angol letelepülési törvény szerint az angol örökösödési rendben a [[protestantizmus|protestáns]] [[Hannover-ház]] következett. Mióta elképzelhetetlen volt, hogy Angliának és Skóciának ismét külön uralkodója legyen, a Hannoverek skóciai öröklésének bebiztosítása fontos szerepet töltött be Angliának Skócia irányába kialakított stratégiája miatt. [[1703]]-ra az angolszász dinasztiák egyesülése, a [[koronák egyesítése]] válságba került. A skót parlamentnek meg volt a lehetősége mind a független dinasztia és külügyi kapcsolatok rendszerének, mind a skót biztonsági törvény által megengedett esély, hogy örökösnek az angol trónt birtoklón kívül másikat válasszon. Sokan Skóciában ezt egy olyan kívánatos lehetőségként értékelték, melyet az [[Anglia parlamentje|angol parlamentnek]] az a határozata biztosít, mely [[I. Károly angol király|I. Károlyt]] az [[Angol forradalom|angol polgári forradalom]] idején az skót parlament említése nélkül menesztett, annak ellenére, hogy Károly egyben Skócia királya is volt. Ez azt jelentette, hogy a törvény megengedte a skót parlamentnek, hogy a nagy európai háborúk időszakában független külpolitikát folytasson. Ilyen háború volt a [[spanyol örökösödési háború]] és a [[nagy északi háború]]. Anglia politikai nézőpontjából ez megnyitotta egy jakobinusnak a skót trónra történő visszaültetését vagy egy Skócia elleni, Franciaországgal vagy a Holland Köztársasággal megvalósítandó kereskedelmi és/vagy katonai szövetség létrehozását. Ilyen támadások Angliát érették volna Skócia, [[Írország]] vagy akár a kontinens irányából is, vagy érhették volna támadások az ország külföldi érdekeltségeit is. Azonban a skótok problémáját meg kellett oldani, és a Hannover-ház öröklését fenn kellett tartani.
Skót Királyság [[1707]]. [[május 1.|május 1]]-jén, az Acts of Union elfogadása után szűnt meg, ami egyesítette Skóciát és Angliát, és így létrehozta [[Nagy-Britannia
== Államszervezet és közigazgatás ==
102. sor:
Skócia zászlajában egy fehér x alakú kereszt van, egy ''crux decussate'', ami [[András apostol|Szent András]] [[kereszténység|keresztény]] [[vértanú|mártír]]t, a terület [[védőszent]]jét jelképező [[Kereszt (jelkép)|kereszt]]. Mindez kék alapon látható. Ezt hívják Szent András keresztjének. A [[heraldika]] nyelvén ez egy [[azúr]] háttérben ezüst kereszt. Skócia [[zászló|zászlaja]] a világ egyik legrégebbije. A hagyomány szerint a [[9. század|IX. század]]ból származik, és a ma használt nemzeti zászlók közül a legrégebb.
1603-at, a koronák egyesítését követően I & VI Jakab király új jelképet csináltatott, melyben mind a Skót, mind az Angol Királyság jelképei megtalálhatók. A javasolt egységes zászlók többféle lehetőséget ajánlottak a különböző területekre. A skót verzió Szent András keresztjét mutatta, s Szent György keresztje a háttérben volt. Ezt 1606 és 1707 között használták. Angliában ennek ellenkezője volt igaz; végül az angol változatot fogadták el mint az új [[Nagy-Britannia
<center>
|