„NS villamos (Portland Streetcar)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Wolf Rex (vitalap | szerkesztései)
Wolf Rex (vitalap | szerkesztései)
→‎Történet: - források
47. sor:
Az első ütem 57 millióba került, ebből 5 milliót a szövetségi kormányzat biztosított, a többit helyi forrásokból teremtették elő. Az első üzemnap 2001. július 20-án volt.
 
2004 januárjában elkezdték meghosszabbítani a pályát az egyetemtől a RiverPlace negyedig. A 16 millió dollárba kerülő szakaszt 2005. március 11-én adták át a forgalomnak. Az egy kilométeres szakaszon a két irány a Montgomery utcán és a Negyedik sugárúton 91 méter hosszan összefonódik; itt a két irányt jelzőrendszer biztosítja. Ez egyben a hálózat legmeredekebb szegmense: a Harrison utcán, az 1. és 2. sugárutak közötti szakaszon 8,75 százalékot emelkedik a pálya.{{jegyzet|megj=Tramways & Urban Transit, 2013 augusztus, 352. oldal }}
 
2006. október 30-án újabb, 680 méteres szakasz nyílt meg a RiverPlace negyed és a libegő alsó végállomása között; itt a villamosok ideiglenes jelleggel a Willamette Shore Trolley egyvágányú sínpárján haladtak. 2011 novemberére felújították a Moody sugárutat, ami magában foglalta az új, kétvágányos villamospályát is.
 
2007. augusztus 17-én South Waterfront kerület jobb kiszolgálása érdekében{{jegyzet|megj={{hiv-web |url=https://portlandstreetcar.org/about-us/history |cím=Streetcar History |elérés=20170711 |kiadó=Portland Streetcar, Inc. |nyelv=angol }}}} a vonalat meghosszabbították a Gibbs utcától délre, a SW Lowell & Bond megállóig. A 740 méteres bővítés által a járművek a Moody sugárúton dél felé közlekednek, majd kelet felé fordulnak új végállomásukhoz, ezután pedig észak felé haladnak, ahol a libegő alsó végállomásának érintése után a megszokott útvonalon járnak. A libegőnél a megállót a bejárattal szemben építették meg. A hosszabbításnak köszönhetően innen is könnyebben megközelíthető az egészségtudományi egyetem és a Marquam-domb. Ez a legutóbbi fejlesztés 14,45 millió dollárba került.{{jegyzet|megj={{hiv-web |url=http://www.rudybruneraward.org/winners/portland-streetcar-project/ |cím=Portland Streetcar Project |elérés=20170711 |kiadó=Bruner Foundation |nyelv=angol }}}} A 2005., 2006. és 2007. években végzett munkálatok során a pálya hossza egy irányban 6,3 kilométerre nőtt.
 
2012 júliusában átadták a Gibbs utcai gyalogoshidat, ezzel a korábban az [[Interstate 5]]-tel elvágott Lair Hill–South Waterfront kapcsolat visszaállt.
 
Az NS járat 2012 szeptember 22-ig, a körjáratok indulásáig nem rendelkezett viszonylatjelzéssel, mivel a hálózat egyetlen vonala volt.{{azonos|psi}}{{azonos|tra}}
 
2015-ben a Tilikum Crossing lábánál létesített SW Moody & Meade megállóval új átszállópontot hoztak létre az NS villamos, a [[Metropolitan Area Express]] [[Narancssárga vonal (Metropolitan Area Express)|narancssárga vonala]] és számos buszjárat között.
 
Az utazási idő rövidítése érdekében 2016 márciusában öt megállóhelyet megszüntettek.{{jegyzet|megj={{hiv-web |url=http://www.oregonlive.com/commuting/index.ssf/2016/03/portland_streetcar_makes_stop.html |cím=Portland Streetcar makes stop closures permanent |szerző=Elliot Njus |elérés=20170711 |dátum=20160330 |kiadó=The Oregonian |nyelv=angol }}}}
 
== Nosztalgiavillamos ==