|
A sok kalandon átment főhős ezalatt [[Kalüpszó]] nimfánál él egy eldugott szigeten, [[Ógügié]]n, egész addig, amíg a nimfa az istenek parancsára útnak nem bocsátja. Odüsszeusz már közel van hazájához, amikor [[Poszeidón]] isten haragjából hatalmas vihart zúdít rá, s ez elsodorja a [[phaiakok]] mesés szigetére.
A [[phaiakok]] szigetén Athéné istennő sugallatára először [[Alkinoosz]] király leánya, a „hókarú” [[Nauszikaa]] veszi oltalmába, majd maga a király. Az ő udvarában teljesedik ki a visszatekintő elbeszélési technika, hiszen itt mondja el Odüsszeusz kalandjait Trója pusztulásáról, a [[kikónok]]kal folytatott harcot, a [[Lotophagoszok|lótuszevőket]], [[Küklópszok|Küklópsszal]], az egyszemű óriással való harcot, látogatásukat [[Aiolosz (isten)|Aiolosznál]], a szelek királyánál, az óriás [[laisztrügón]]okat, a varázslónő [[Kirké]]t, leszállását az Alvilágba, az emberevő szörnyeteget, a [[Szkülla (Phorküsz leánya)|Szküllát]] és a félelmetes örvényt, a [[Kharübdisz]]t, végül pedig azt, hogyan ették meg a társai az ő szigorú tilalma ellenére [[Héliosz]] napisten marháit, amiért valamennyiüknek el kellett veszni, csak Odüsszeusz találhatott oltalmat Kalüpszó szigetén.
|
