|
Gong és kollégái kijelentették, hogy ezek az egyedi jellemzők azt jelzik, hogy a ''Sinornithosaurus'' kis, madárméretű zsákmány elejtésére specializálódott ragadozó volt, amely a tollakon hosszú agyarai segítségével áthatolva a mai kígyókhoz hasonlóan megmérgezte és megbénította áldozatát. Emellett azt is felvetették, hogy az állcsont hegyén levő rövid, kissé előre álló fogaknak a madarak tollainak eltávolításában lehetett szerepük.<ref name=gongetal2009>{{cite journal|last=Gong|first=E.|coauthors=L.D. Martin, D.E. Burnham, and A.R. Falk|year=2009|title=The birdlike raptor ''Sinornithosaurus'' was venomous|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences}}</ref>
2010-ben Federico Gianechini tudóscsapata kiadott egy tanulmányt, mely kétségbe vonta a ''Sinornithosaurus'' mérgességét. Kimutatták, hogy a barázdált fogak nem e nemzetség sajátosságai, hanem számos egyéb Theropodántheropodán fellelhetők, így más Dromaeosauridákondromaeosauridákon is. Azt is szemléltették, hogy Gong és csapatának állításával ellentétben a fogak nem voltak szokatlanul hosszúak, hanem csak kimozdultak a fogmedrükből, ami gyakran előfordul az összetört és -nyomott fosszíliák esetén. Végül pedig nem tudtak megbizonyosodni azoknak az állítólagos kamráknak a meglétéről, melyek Gong és csapata méregmirigyként írt le, ehelyett csak a koponya szokásos üregeit találták.<ref name=venom2>{{cite journal | last1 = Gianechini | first1 = F.A. | last2 = Agnolín | first2 = F.L. | last3 = Ezcurra | first3 = M.D. | year = 2010 | title = A reassessment of the purported venom delivery system of the bird-like raptor ''Sinornithosaurus'' | url = | journal = Paläontologische Zeitschrift | volume = 85| issue = | pages = 103–107| doi = 10.1007/s12542-010-0074-9 }}</ref>
A lapnak ugyanebben a számában Gong és csapata kiadta a 2010-es tanulmány újraértékelését, mely kétségbe vonta saját állításaikat. Beismerték, hogy a barázdált fogak gyakoriak a Theropodáknáltheropodáknál (bár azt vallották, hogy főként a tollas Maniraptorákramaniraptorákra jellemzők), és felvetették, hogy a méreg primitív alaptulajdonsága lehetett minden Archosauriánakarchosauriának, talán minden hüllőnek, és ezt pár leszármazottjuk megőrizte. Ellentmondtak annak a nézetnek, hogy a fogak a ''Sinornithosaurus'' holotípusán kimozdultak medrükből, bár elismerték, hogy helyzetük nem volt teljesen természetes. Gong újraértékelése azt is állította, hogy bizonyos, ezidáig le nem írt, ép leleteknek ugyanilyen hosszú foguk volt.<ref name=venom3>{{cite journal | last1 = Gong | first1 = E. | last2 = Martin | first2 = L.D. | last3 = Burnham | first3 = D.A. | last4 = Falk | first4 = A.R. | year = 2010 | title = Evidence for a venomous ''Sinornithosaurus'' | url = | journal = Paläontologische Zeitschrift | volume = 85| issue = | pages = 109–111| doi = 10.1007/s12542-010-0076-7 }}</ref> Viszont a barázdált fogak nem bizonyítják a méreg meglétét, hiszen nem mérgező állatoknak (pl. páviánoknak) is hasonló foguk van.<ref name=DMLvenomdebate>http://dml.cmnh.org/2009Dec/msg00344.html</ref>
== Lásd még ==
|
