„Fekete rigó” változatai közötti eltérés

*A ''T. m. nigropileus'' 1820&nbsp; méteres magasságban fészkel a [[Nyugati-Ghátok]]ban, [[India]] nyugati részén és a Nyugati-Ghátok északi, valamint középső vidékein. Ezen alfaj bizonyos egyedei télire délebbre húzódnak.<ref name=sdr/> A hím barnás-palaszürke árnyalatú, sötét sapkával, míg a nőstény közepesen barna tollazatú, amely mellső részein halványabb árnyalatú.<ref name=India/> Kicsi, de viszonylag széles sárga kör fut e madarak szeme körül.<ref name="HBW1">Collar, N. J. (2005). Indian Blackbird (''Turdus simillimus''). p. 646 in: del Hoyo, J., Elliott, A., & Christie, D. A. eds. (2005) ''[[Handbook of the Birds of the World]].'' Vol. 10. Cuckoo-shrikes to Thrushes. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-72-5</ref>

*A ''T. m. spencei'', melyet [[William Spence (entomológus)|William Spence]] brit etimológusról neveztek el, nagyon hasonló a ''nigropileushoz'', de kevésbé jellegzetes sapkája van. Fészkelőhelye a [[Keleti-Ghátok]], Indiában.<ref name = Clement/> Nem bizonyított, bár gyakran használt feltevés, hogy a ''nigropileus'' alfajba integrálódott a Nallamala-dombságban.<ref name=sdr>{{cite journal|authorlink= Sidney Dillon Ripley |first=Sidney Dillon |last=Ripley |year=1950|title= Notes on ''Turdus merula'' in South India| journal= J. Bombay Nat. Hist. Soc.|volume=49|issue=1|pages=50–51}}</ref><ref name="HBW1"/>

[[Fájl:Tibetan Blackbird (Turdus maximus) 1 cropped.jpg|265px|bélyegkép|jobb|Egy nőstény Turdus m. maximus egyed.]]

*A ''T. m. kinnisii'', melyet [[John Kinnis]]ről neveztek el, aki a brit hadsereg sebésze volt Srí Lankán, [[Srí Lanka]] hegyvidéki területein fészkel 900&nbsp;méteres magasság fölött. A hím egyöntetűen kékesszürke árnyalatú és a nőstény is hasonló, csak barnával vegyítve.<ref name=India/> Mérete a ''nigropileus'' alfajéhoz hasonló, de szemei körül vöröses-narancssárga gyűrű található.

A fekete rigónak viszonylag nagy kiterjedésű élőhelye van, amely, mintegy 10 millió négyzetkilométert foglal magába. Egyedeinek számát csak az európai kontinensen mintegy 79 és 160 millió példány közé teszik a szakemberek. Ennélfogva a kevésbé veszélyeztetett fajok közt szerepel az úgy nevezett [[Vörös lista|Vörös listán]], amely a veszélyeztetett állatfajokat sorolja fel. Néhány kisebb helyi populációjától eltekintve a fekete rigó állománya folyamatosan növekszik. Azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági területek térhódítása miatt eltűnnek a bokorsorok, és sövények, valamint ahol túlzott mértékben használnak rovarölő szereket, ott csökken a számuk, hiszen mind az életterüket, fészkelő helyeiket, mind pedig a táplálékukat elveszítik.<ref name = RSPB>{{cite web|title= Threats|work=Blackbird |url= http://www.rspb.org.uk/wildlife/birdguide/name/b/blackbird/threats_dangers_and_survival.asp |publisher=Royal Society for the Protection of Birds |accessdate=19 December 2007}}</ref>

A fekete rigót 1857-ben hurcolták be Ausztráliába, ahol széles körben elterjedtté vált, és napjainkban már a [[Bass-szoros]] szigetein és [[Tasmania|Tasmaniában]] is élnek példányai.<ref name =backyard>{{cite web|title= Common Blackbird |work= Birds in Backyards |url= http://www.birdsinbackyards.net/finder/display.cfm?id=123|publisher= Australian Museum |accessdate=30 December 2007}}</ref> Ugyanakkor e madár az ausztrál kontinensen kártevőnek minősül, mivel megcsipkedi a puhább héjjal bíró gyümölcsöket, elsősorban a cseresznyét, szőlőt és más bogyós gyümölcsöket. A fekete rigó ezen felül kiszorítja az őshonos madárfajokat eredeti élőhelyükről és elveszi azok fészkelő helyeit is.<ref name = Oz>{{cite web|title= Blackbird |work= Farmnote 60/2001, reviewed 2005 |url= http://www.agric.wa.gov.au/content/pw/vp/bird/f06001.pdf |publisher= Department of Agriculture, Western Australia |accessdate=11 December 2007|format=PDF}}</ref>

 

== Források ==