Wikipédia

„Füsti fecske” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Elütések, nyelvtani javítások.
40. sor:
A füsti fecskéknek hat alfaja van, melyek szerte az északi féltekén költenek. Négy alfajuk vándorol délebbre telelni. Telelési területük a sarkvidéket leszámítva kiterjed Argentína középső és távolabbi déli vidékeire, Dél-Afrikára és az ausztrál kontinens északi vidékeire is.<ref name= Turner/> Nagy kiterjedésű élőhelye egyben azt is jelenti, hogy a füsti fecske nem veszélyeztetett madárfaj, ám helyi populációit megtizedelhetik bizonyos, az adott helyen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok.
 
A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember építettealkotta szerkezetekre építi fészkét, és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú fészkét sárgolyókból építi istállókban, vagy azokhoz hasonló helyeken. Repülés közben rovarokkal táplálkozik. E madárfaj jelentős mértékben kötődik az emberekhez, és rovarevő mivolta miatt az ember elviseli jelenlétét, mely kapcsolatot megerősítették az idők során e madarakkal és fészkeikkel kapcsolatban kialakult babonák is. Számos irodalmi és vallási mű hivatkozik a füsti fecskékre.
 
[[Ausztria]]<ref>{{cite web|title=10,000 Birds|url=http://10000birds.com/what-is-the-national-bird-of-estonia.htm|date=14 July 2011}}</ref> és [[Észtország]]<ref>{{cite web|title=National symbols of Estonia|url=http://www.einst.ee/publications/symbols|publisher=Estonian Institute|accessdate=6 August 2010}}</ref> hivatalos madara.
51. sor:
A füsti fecske a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] az [[április]]tól [[szeptember]]ig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő.
 
[[Magyarország]]i becsült állománya az ezredfordulón 220-320 &nbsp;000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt mondható (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány), ami miatt 2010 után már csupán 89-102 &nbsp;000 pár fészkel hazánkban.<ref>{{cite web|url=http://24.hu/elet-stilus/2017/03/21/szemet-modon-banunk-el-a-magyar-fecskekkel/|title=Szemét módon bánunk el a magyar fecskékkel|publisher=24.hu|accessdate=2017-03-21}}</ref> Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.
 
== Neve és rendszertani besorolása ==
A füsti fecskét először [[Carl von Linné]] írta le 1758-as kiadású Systema Naturae című művében ''Hirundo rustica'' néven.<ref>{{cite book |last=Linnaeus |first=Carolus |authorlink=Carl Linnaeus |title=[[Systema Naturae|Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I. Editio decima, reformata.]] |publisher=Holmiae. (Laurentii Salvii). |year=1758 |page=191 |language=la}}</ref> A ''Hirundo'' [[Latin nyelv|latin]] jelentése ''fecske'', míg a ''rustica'' utótag azt jelenti: ''vidéki''.<ref name=name>{{cite book|author=Lewis, Charlton T|title=A Latin dictionary for schools|year=1888|publisher=Harper & Brothers|url=https://archive.org/details/latindictionaryf00lewiuoft|isbn=0-19-910204-X}}</ref> E madárfaj csak az egyike mindazon fecskeféléknek, melyeknek élettere magában foglalja az amerikai kontinenst is, ugyanakkor a fecskék Afrikában őshonosak.
Az Oxford English Dictionary 1851-re teszi a ''barn swallow'',<ref name=Turner/> az állat angol köznapi nevének megjelenését, ugyanakkor Gilbert White 1789-es kiadású, ''The Natural History of Selborne'' című művében így ír róla:
„A fecske, annak ellenére, hogy elnevezése ''kémény fecske'', mégis semmiféle köze nincs a kéményekhez, ugyanakkor gyakran csűrökben, melléképületekben épít fészket a szarufák ellenében... Svédországban csűrökben költ, ezért ''ladusvala'', azaz csűr-fecskének nevezik.”<ref name= white>{{cite book |last=White |first=Gilbert |authorlink=Gilbert White|title=[[The Natural History and Antiquities of Selborne]] |year=1789 |location=London |publisher=T. Bensley |pages=167–68 |isbn=0-905418-96-4}}</ref>
 
Emiatt úgy tartják, hogy a madár angol elnevezése a svéd elnevezés átvételével keletkezett.
 
A fecskefélék nemzetségén belül számos rendszertani besorolással kapcsolatos probléma merült fel, például a vörhenyes mellkasú fecske ''([[Hirundo lucida]])'' esetében, mely Nyugat-Afrikában, a Kongói-medencében és [[Etiópia]] területén él, és amelyet korábban a füsti fecskék alfajai közé soroltak be rendszertanilag. Vándorló rokonánál a ''Hirundo lucida'' némileg kisebb, keskenyebb kék mellkasi sávval rendelkezik, és a felnőtt egyedeknek rövidebb, villás farktollaikfarktolluk vannakvan. Repülés közben halványabb színűnek látszik testének alsó fele, mint a füsti fecskéké.<ref name= Barlow>{{cite book |title=A Field Guide to birds of The Gambia and Senegal |last=Barlow |first=Clive |author2=Wacher, Tim|author3= Disley, Tony |location=Robertsbridge |publisher=Pica Press |year=1997 |isbn=1-873403-32-1 }} p279</ref>
 
=== Alfajai ===
66. sor:
 
* [[európai füstifecske]] ''(Hirundo rustica rustica)'' – Egész [[Európa|Európában]] ez az alfaj él, előfordul [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], a [[Közel-Kelet]] egy részén, [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]] és [[Szibéria|Szibériában]] a [[Jenyiszej]] folyóig. A madarak a telet [[Afrika]] nyugati és déli részén, az [[Arab-félsziget]]en vagy [[India|Indiában]] töltik.
* [[közel-keleti füstifecske]] ''(Hirundo rustica transitiva)'' – A [[Közel-Kelet]] nagy részén ez az alfaj él, előfordul [[Törökország]] déli részétől egészen [[Izrael]]ig. Többnyire állandóan egy helyen élő faj, nem szokott telelni járni. Néhány madár olykor útra kél, és Afrika keleti részén tölti a telet. Narancssárgás hasa és élénk vörösélénkvörös torka van.
* [[egyiptomi füstifecske]] ''(Hirundo rustica savignii)'' – [[Egyiptom]]ban élő alfaj, elsősorban a [[Nílus]] deltájában él nagyobb számban. Egész évben egy helyben élő alfaj.
* [[keleti füstifecske]] ''(Hirundo rustica gutturalis)'' – A [[Himalája|Himalájától]] keletre fordul elő, [[Kína|Kínában]] és [[Japán]]ban is költ. Vonuló alfaj, a telet [[Ázsia]] déli részén, [[India|Indiában]], [[Srí Lanka|Srí Lankán]] vagy [[Indonézia|Indonéziában]] tölti. Sok madár [[Új-Guinea]] szigetén vagy [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] trópusi területein telel.
74. sor:
== Megjelenése ==
[[Fájl:Eesti rahvuslind.jpg|265px|bélyegkép|jobb|Egy felnőtt egyed]]
A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénk rozsdaszínűélénkrozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér [[toll]] is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. LábaLábuk csupasz.
 
A felnőtt hím füsti fecske a névadó ''H. r. rustica'' alfajból 17–19&nbsp;cm testhosszal bír, beleértve 2-7 centiméteres farktollait is. Szárnyfesztávolsága 32-34,5 centiméter, testsúlya 16-22 gramm. Kékesfekete testének felső része, homloka, álla és torka vörös, amely élesen elüt fekete tollaitól és alsótestének piszkosfehér tollazatától, mely utóbbit egy kékesfekete sáv választja el. Farktollai megnyúltak és villát alkotnak.<ref name="BWP">{{cite book|editor1-last = Snow |editor1-first = David |editor2-last = Perrins |editor2-first=Christopher M |title = The Birds of the Western Palearctic concise edition (2 volumes) |publisher = Oxford University Press |year = 1998 |location = Oxford |isbn = 0-19-854099-X}} p1061–1064</ref> A tojó hasonló kinézetű, mint a hím, ám kevésbé fényes tollazatú és testének alsó részén is halványabb tollú. A fiatal egyedek barnás színezetűek és halványabb a csőrük körüli vörös tollazat és hiányoznak a megnyúlt villás farktollak.
 
A jól megkülönböztethető vörös pofájuk és kék mellkasuk megkönnyíti az afrikai fecskeféléktől, valamint az Ausztráliában és Új-Zélandon élő ''Hirundo neoxena'' egyedeitől való megkülönböztethetőségüket.<ref name = Turner/> Afrikában a fiatal egyedek fartollainak rövid villája könnyen összetéveszthetővé teszi a ''Hirundo lucida'' fiatal példányaival, bár ez utóbbiaknak keskenyebb a mellkasi sávjuk, és több a fehér szín a farktollaiknál.<ref name= Barlow/>
 
== Életmódja ==
91. sor:
[[Fájl:Hirundo June 2013-4.jpg|265px|bélyegkép|jobb|Egy fióka etetés közben]]
 
A füsti fecskék szokásaikban hasonlítanak a többi rovarevő madárfajhoz, beleértve más fecskefajokat és a [[sarlósfecskefélék]]et is. A füsti fecske nem kimondottan gyorsan repül vadászat közben, repülési sebessége 11 és 20&nbsp;m/s lehet, míg szárnycsapásait másodpercenként 5-9 alkalommal hajtja végre,<ref name= flight>{{cite journal|last= Liechti |first= Felix |author2=Bruderer, Lukas |date=15 August 2002|url= http://jeb.biologists.org/cgi/reprint/205/16/2461| publisher = The Company of Biologists |title = Wingbeat frequency of barn swallows and house martins: a comparison between free flight and wind tunnel experiments|journal= The Journal of Experimental Biology |volume= 205|issue= 16|pages= 2461–2467|pmid= 12124369}}</ref><ref name= Park>{{cite journal |last=Park |first=Kirsty |author2=Rosén, Mikael|author3= Hedenström, Anders |year= 2001|title=Kinematics of the barn swallow ''(Hirundo rustica)'' over a wide range of speeds in a wind tunnel |journal=The Journal of Experimental Biology |volume=204 |issue=15 |pages=2741–2750 |url=http://jeb.biologists.org/cgi/content/full/204/15/2741 |accessdate=1 December 2007 |pmid=11533124 |first2=M |first3=A |issn=0022-0949| archiveurl= https://web.archive.org/web/20071109084723/http://jeb.biologists.org/cgi/content/full/204/15/2741| archivedate= 9 November 2007 <!--DASHBot-->| deadurl= no}}</ref> ám jobb manőverezési képessége van, mint azon rovaroknak, melyeket röptében elfogyaszt. Gyakran látható, amint sík területek, vagy nyílt vízfelületek fölött közvetlenül, kis magasságban repül.
 
A füsti fecskék jellemzően 7-8 méterrel a föld felett repülve táplálkoznak, miközben gyakran követnek állatcsordákat, embereket, vagy mezőgazdasági gépeket, hogy elfogják az ezek által felzavart rovarokat, de esetenként a víz felszínén felbukkanó táplálékokat is felkapják alacsony röptük közben, vagy falak felületéről, növényekről szedik össze táplálékukat. Fészkelőhelyeiken a nagyobb [[Légy|legyek]] teszik ki táplálékuk 70 százalékát%-át, miközben a [[levéltetvek]] szintén fontos összetevőjét képviselik élelmüknek. Ugyanakkor Európában a füsti fecskék kevesebb levéltetvet fogyasztanak, mint a [[Molnárfecske|molnárfecskék]] ''(Delichon urbicum),'' vagy a [[Partifecske|partifecskék]] ''(Riparia riparia).''<ref name=BWP/> Telelőterületeiken a [[hártyásszárnyúak]] ''(Hymenoptera)'' képezik táplálékforrásuk jelentős részét, például a szárnyashangyák. A tojások lerakásának időszakában a fecskék párokban vadásznak, de gyakran vadásznak nagy csapatokban is.<ref name=Turner/>
 
Izotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a telelőterületeken lévő állomány más élelemszerző helyeket használ, míg a brit szigeteken lévő állomány javarészt füves területek felett szerzi be táplálékát, addig a svájci madarak inkább erdőségekben táplálkoznak.<ref name= Evans>{{cite journal|last= Evans|first= K. L. |author2= Wadron, S.|author3= Bradbury, R. B. |year= 2003|title= Segregation in the African wintering grounds of English and Swiss Barn Swallows ''Hirundo rustica'': a stable isotope study |journal= Bird Study|volume= 50|issue= 3|pages= 294–299|doi= 10.1080/00063650309461322 }}</ref> Egy másik tanulmányból kiderült, hogy egy Dániában fészkelő, önálló állomány két különböző telelőterületet vesz igénybe télen.<ref name= Mollerhobson>{{cite journal|year= 2004|title= Heterogeneity in stable isotope profiles predicts coexistence of populations of barn swallows Hirundo rustica differing in morphology and reproductive performance |journal= Proceedings of the Royal Society|volume= 271|issue= 1546|pages= 1355–1362 | doi = 10.1098/rspb.2003.2565|pmid= 15306333|last1= Møller|first1= AP|last2= Hobson|first2= K A|issn= 0962-8452|pmc= 1691733}}</ref>
 
A füsti fecskék úgy jutnak vízhez, hogy közvetlenül a víz színe fölött repülnek, és kinyitják a csőrüket, majd belemártják repülés közben a vízbe. E madarak hasonló módon tisztálkodnak, melyet szintén repülés közben végeznek el.<ref name= burton>{{cite book |last = Burton |first = Robert |title = Bird behaviour| year = 1985 |location=London |publisher = Granada |isbn = 0-246-12440-7}}</ref>
 
A füsti fecskék néha több ezres alvóhelyeken gyűlnek össze, főleg a költési időszakot követően. Alvóhely szempontjából kedvelik a nádasokat, és mielőtt nyugovóra térnének, azelőtt örvénylenek a növényzet felett.<ref name= Mullarney >{{cite book |last = Mullarney |first = Killian |author2= Svensson, Lars|author3= Zetterstrom, Dan|author4= Grant, Peter |title = Collins Bird Guide |year = 1999 |location=London |publisher = HarperCollins |isbn = 0-00-219728-6}} p242</ref> A nádasok fontos élelemforrást képeznek a vándorlásban lévő csapatok számára, jól lehetjóllehet a fecskék csak nappal vándorolnak, ugyanakkor a nádasokból felzavart rovarokból elegendő tápanyagforráshoz jutnak, hogy fel tudjanak töltődni energiával az utazásuk következő szakaszának megtételéhez.<ref name = Euring>{{cite web |last=Pilastro |first=Andrea |title=The EURING Swallow Project in Italy |url=http://www.euring.org/about_euring/newsletter2/euring_swallows_italy.htm |date=December 1998 |work=Euring Newsletter, Volume 2 |accessdate=1 December 2007| archiveurl= https://web.archive.org/web/20071203210458/http://www.euring.org/about_euring/newsletter2/euring_swallows_italy.htm| archivedate= 3 December 2007 <!--DASHBot-->| deadurl= no}}</ref>
 
=== Élőhelye ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Füsti_fecske”