„Johann Heinrich Lambert” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: portál
Hőtani vizsgálódásaival tisztázta
2. sor:
'''Johann Heinrich Lambert''' ([[Mulhouse|Mühlhausen]], [[1728]]. [[augusztus 26.]] – [[Berlin]], [[1777]]. [[szeptember 25.]]) svájci matematikus, filozófus, bölcsészeti és matematikai író.
 
== Élete, munkássága ==
 
Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. [[1765]]-ben mint a tudományos akadémia tagja [[Berlin]]ben telepedett le, ahol [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus, valamint eszmedús filozófus, és irodalmilag felettébb termékeny volt. Csillagászati érdemei között van a [[fotometria]]i elmélet megalapítása, az [[üstökös]]pályák tanulmányozása és [[kozmológia]]i, [[Kant]]éval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. E hármas érdemet legjobban jellemzi három fő munkája: ''Photometria'' (Augsburg, 1760); ''Insigniores orbitae cometarum proprietates'' (u. o. 1761) és ''Cosmologische Briefe'' (u. o. 1761). Filozófiai művei közül említendők: ''Neues Organon, oder Gedanken über die Erforschung und Bezeichnung des Wahren'' (Lipcse, 1764, 2 kötet); ''Logische und phil. Abhandlungen'' (Dessau, 1782-1887). Lambert egyszersmind a [[geográfia]]i térképek hálózatának beható tanulmányozója volt és sok általa felfedezett fontos vetítési módot nevéhez fűzötten ma is alkalmaznak („Lambert-vetület”).<ref>V. ö. Lepsius, J. H. L. (München, 1881).</ref>
 
Hőtani vizsgálódásaival tisztázta, hogyan terjed a hő kétdimenziós objektumokban (vékony fémlapokban). Eredményeit a háromdimenziós testekre [[Joseph Fourier]] általánosította
 
==Jegyzetek==
 
{{jegyzetek}}
 
==Források==
 
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Lambert|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/062/pc006253.html#5}}