„Szentlélek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A Szentlélek elnevezései: egységesítés |
|||
10. sor:
[[Fájl:Jan van Eyck 015.jpg|250px|jobbra|thumb|[[Jan van Eyck]]: [[Szűz Mária|Mária]] és a Szentlélek]]
A Szent Lélek avagy Szent Szellem<ref>Az utóbbi névforma egyes neoprotestáns felekezetek irodalmában és szóhasználatában szokásos, mégpedig egy sajátos bibliai antropológiát követve, s az általános gyakorlattól való eltérés kifejezett célja a terminológia megújítása. A ''szellem'' szó alkalmazása a Szentháromság harmadik személyére rendkívül éles vitákat váltott ki a múltban. Itt közelebbről nem részletezendő nyelvi-stilisztikai érvekkel éltek sokan a más konnotációjú (kísértet, illetve intellektus) magyar „szellem” használata ellen, az ellentábor viszont a két terminus megkülönböztetésének szükséges voltával érvelt. Mára elmondhatjuk, hogy a ''Szentlélek'' megnevezés megmaradt a katolikus, református és evangélikus használatban túlnyomónak, a ''Szent Szellem'' variáns pedig inkább neoprotestáns körökben, baptista és [[karizmatikus mozgalom|karizmatikus]] körökben, könyvkiadásban, Biblia-kiadásban terjedt el. Az utóbbi variáns helyesírásában nem ment végbe a ''Szent + Lélek → Szentlélek'' jelentésmódosulást jelölő (a Szentháromság harmadik személye nem egyszerűen „szent” a lelkek között, hanem „a” Szentlélek) egybeírás.</ref>
*[[héber nyelv|héberül]] <big> רוּחַ הַקֹּדֶשׁ </big> ''rúach ha-(q)qódes (a szentség szelleme)'', a héber Bibliában elsősorban a <big>רוּחַ אֱלֹהִים</big> ''rúach Elohím
*[[görög nyelv|görögül]]: ''pneuma hagion'' [πνεῦμα ἅγιον], Egyes vallási felekezetek a '''Szent Szellem''' kifejezést használják, ugyanis a '''Szellem''' szót használják a [[görög nyelv]]ű [[újszövetség]]i ''pneuma'' (πνευμα = „szellő”, „'''lehelet'''”) visszaadására, hogy megkülönböztessék a görög ''pszükhé'' (ψυχη) kifejezésnek megfelelő '''lélek''' szótól (e szavak más – például az ember alkotórészeire vonatkozó – előfordulásaira is alkalmazva a pontosítást).
*[[latin nyelv|latinul]]: ''Spiritus Sanctus''. A '''Szent Szellem''' hiányos fordítási megkülönböztetés ellenére azonban a nagyobb magyarországi felekezetek, így a [[római katolikus egyház|katolikus]] és [[protestáns]] egyházak jórészt megmaradtak a történelmi hagyományon alapuló '''Szentlélek''' kifejezés használata mellett.<ref>Ez a nehézség kizárólag a magyar nyelv sajátja.</ref>
19. sor:
* Ez a lélek az, amely a teremtésben közrejátszik. (1Móz. 1.2)
* Amely Isteni erőt ad a választottaknak. (1Sám. 16,13)
* És ha akarja, a lelket visszavonja tőlük (Sám. 16,14)
* Sámsonra "rászállt a lélek", "rászállt az Úr lelke", fizikai erőt ad. (Bir. 14,6; 15,14)
25. sor:
=== Az Újszövetségben ===
Az Újszövetségben Jézusra leszáll a Szentlélek, és ezáltal Isten fia teljesíteni tudja küldetését. „Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: (…) mindannyiunkat egy Lélek itatott át.” (1Kor 12,13)
<!--
225 ⟶ 224 sor:
Más értelmezésben a Szellem (Lélek) a Szent Szellem 12 ajándéka, ami a Mennyben nyilvánult meg: a Szellem a 12 ajándék. Ennek ellentmondani látszik Pál apostol állítása, mely szerint a Szentlélek az (a személy), aki osztogatja az ajándékokat: "De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja." ([[Biblia]], 1 Korinthus 12:11)
[[Nagy Szent Vazul]] (329-379) szerint a Szentlélek ugyanolyan imádatra méltó, mint az Atya és Fiú. Nagy részben neki köszönhetjük, hogy a Konstantinápolyi Zsinat (381-ben) felvette a hitvallásba
== A Szentlélek a Szentháromságot valló keresztény felekezetek, egyházak gyakorlatában ==
272 ⟶ 271 sor:
Mielőtt visszajavítanád többesszámra, nézd meg a Bibliában: 1 db gyümölcsről van szó, nem gyümölcsökről! :)
-->A Szentlélek gyümölcse az a tökéletesség, amit a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéjét.▼
▲A Szentlélek gyümölcse az a tökéletesség, amit a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéjét.
Az Egyház hagyománya e tökéletességet tizenkét kifejezéssel írja körül (Gal 5,22--23 a [[Vulgata]] szerint):<ref>[http://www.katolikus.hu/kek/kek01699.html#K1832 A Katolikus Egyház Katekizmusa (1832)]</ref>
292 ⟶ 290 sor:
Tág értelemben kifejezett szembefordulások a Szentlélek megszentelő, bűnöktől visszatartó, azokból kiemelni akaró tevékenységével.<br>Szoros értelemben a Szentlélek káromlása.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/Szentlélek%20elleni%20bűnök.html Magyar katolikus lexikon (Szentlélek elleni bűnök)]</ref>
<u>A tágabb értelmezés hat pontban:</u><br>Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:<ref>[http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=33 A Szentlélek elleni bűnök – Katolikus.hu]</ref> ▼
▲Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:<ref>[http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=33 A Szentlélek elleni bűnök – Katolikus.hu]</ref>
#Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.
#Kétségbeesni Isten kegyelme felől.
307 ⟶ 304 sor:
==== Szentlélek a gyakorlatban, katolikus hívő számára ====
Az élő Isten megnyilvánulásának jele az adott (hívő) személy életében, lásd a fentebbi gyümölcsöket (ajándékokat). A hitbéli fejlődés útján való haladás egyfajta igazolása, és mint ilyen gyakran vágyak célja (Jöjj Szentlélek Úristen népének). A bérmálás szentségében Istentől kapott hathatós segítség, mely segítség a vigasztalás által jut kifejezésre leginkább a bűntudat pozitív irányba történő előmozdulását segítve.
=== Az ortodox egyházakban ===
339 ⟶ 334 sor:
=== A zsidó vallásban ===
A pünkösd zsidó ünnepi rendben a húsvét után számított hetedik hétre, azaz az ötvenedik napra esik, és eredetileg aratási ünnep volt. Később összevonták ezt az ünnepet a Sínai-hegyen történt törvényhozás emlékezetével.<ref>Rózsa Húba: "Leszállt a Szentlélek", Keresztény Élet 2010. május 23. 3. oldal</ref> Mint az antitrinitárius irányzatokban, úgy a zsidó vallásban sem személy a Szentlélek, hanem Isten lehelete, és az sem elképzelhető, hogy az emberben
<!-- Kitöröltem a monoteizmusra hivatkozást. A kereszténység is monoteista, de vallja a Szentháromságot. [[User:Kiszto|Kiszto]]<sup>[[User_vita:Kiszto|vita]]</sup> 2010. május 28., 09:54 (CEST)-->
== Magyar etimológia ==
A [[történelmi egyházak]] szóhasználatai a magyar bibliafordítás-hagyományból vezethető le. Így a szellem szó is. Mindezek mellett figyelembe kell venni azt, hogy a szellem szó csupán a 19. század elején keletkezett, ezért a Szent Szellem az akkor már több évszázados magyar biblikus, egyházi nyelvben nem gyökerezhetett meg. A nyelvtörténészek szerint [[Kazinczy Ferenc]]1808-ban alkotta ezt a szót a szél, szellő származékszavaként, továbbá az -''
* [[Huszita]] szóalkotás a szél-szellő szavakból alkotott ''szellet'' kifejezés. A [[huszita]] evangéliumfordításban - (1416 körül; Müncheni Kódex 1466)
▲Mindezek mellett figyelembe kell venni azt, hogy a szellem szó csupán a 19. század elején keletkezett, ezért a Szent Szellem az akkor már több évszázados magyar biblikus, egyházi nyelvben nem gyökerezhetett meg. A nyelvtörténészek szerint [[Kazinczy Ferenc]]1808-ban alkotta ezt a szót a szél, szellő származékszavaként, továbbá az ''–em'' szóvég összekapcsolásával. (vö. jell''em''). A nagy nyelvújító ezzel az új szóval az ő korában már elavulóban lévő, és csúnyának tartott ''szellet'' szót kívánta leváltani.
▲* [[Huszita]] szóalkotás a szél-szellő szavakból alkotott ''szellet'' kifejezés. A [[huszita]] evangéliumfordításban - (1416 körül; Müncheni Kódex 1466) -, a Szentlélek és a Szent Szellet egyaránt előfordul. Erről Szalkay Balázs ferences krónikájában (1438–39) a következő elítélő és felháborodott véleményt találjuk: „Mennyi és mekkora eretnekség vagyon ebben [a bibliafordításban], amit én is olvastam, ezt világi ember sem számlálhatja […], mivelhogy ezt a szólást is: Spiritus Sanctus [Szentlélek], így fordították: Szent Szellet”.
* A "Szellem" kifejezés a protestáns [[Károli Biblia|Károli Bibliában]] is előfordul, bár csak egyetlenegy helyen, ahol az egyébként használt fordítási gyakorlattal (pszükhé = lélek, élet; pneuma = lélek) nem lehetett volna megoldani a fordítást:
"Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé." (Károli Biblia, 1 Korinthus 15:45)
| |||