„Szentlélek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
340. sor:
A [[történelmi egyházak]] szóhasználatai a magyar bibliafordítás-hagyományból vezethető le. Így a szellem szó is. Mindezek mellett figyelembe kell venni azt, hogy a szellem szó csupán a 19. század elején keletkezett, ezért a Szent Szellem az akkor már több évszázados magyar biblikus, egyházi nyelvben nem gyökerezhetett meg. A nyelvtörténészek szerint [[Kazinczy Ferenc]]1808-ban alkotta ezt a szót a szél, szellő származékszavaként, továbbá az -''em'' szóvég összekapcsolásával (vö. jell''em''). A nagy nyelvújító ezzel az új szóval az ő korában már elavulóban lévő, és csúnyának tartott ''szellet'' szót kívánta leváltani.
* [[Huszita]] szóalkotás a szél-szellő szavakból alkotott ''szellet'' kifejezés. A [[huszita]] evangéliumfordításban
* A "Szellem" kifejezés a protestáns [[Károli Biblia|Károli Bibliában]] is előfordul, bár csak egyetlenegy helyen, ahol az egyébként használt fordítási gyakorlattal (pszükhé = lélek, élet; pneuma = lélek) nem lehetett volna megoldani a fordítást:
"Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé." (Károli Biblia, 1 Korinthus 15:45)
| |||