„Vietnám világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Fő|Világörökség}}
 
'''Vietnam''' területéről eddig nyolc helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint hat további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi szerződést [[2017]] májusáig 193 ország képviselői írták alá, köztük [[Vietnam]] küldöttei [[1987]]-ben.
 
A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az [[UNESCO]] dolgozta ki és a szerződő államok [[1972]]. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést [[2014]] augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük [[Vietnam]] küldöttei [[1987]]-ben.
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | Vietnam világörökségi helyszínei
| A császári fellegvár központi része [[Thang Long]]-ban ([[Hanoi]]) || [[kép: Hanoi Citadel 0349.JPG|150px]] || || kulturális || 2010
|-
| [[A Hồ-dinasztia fellegvára ]] || [[kép:Tay Do castle South gate.JPG |150px]] || || kulturális || 2011
| [[A Hồ-dinasztia fellegvára ]] || [[kép:Tay Do castle South gate.JPG |150px]] || A Hồ-dinasztia fellegvárát a [[14. század]]ban építették a [[feng-sui]] elvek alapján. A 155 hektáron elterülő [[Citadella|fellegvár]] három részből áll, a belső erődből, a La Thanh külső falból és a Nam Giao oltárból. Ezek az épületrészek gyakorlatilag épségben fennmaradtak, a masszív falak éles ellentétben állnak a környező tájjal. A belső erőd nagy mészkőtömbökből épült, ez az új építési technika ekkor terjedt el [[Dél-Ázsia|Dél-]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]]. Az egyes épületrészek között végzett [[Régészet|ásatások]] során számos leletet tártak fel. Az épületen felismerhetően a [[kína]]i [[konfucianizmus]] hatásai, valamint a hatalom centralizálására tett erőfeszítések. A körülötte lévő város 1398 ás 1407 között a dinasztia által uralt területek fővárosa volt, a 16. és a [[18. század]] között pedig Észak-[[Vietnam]] egyik gazdasági és kulturális központjává vált. Megmaradt épületei között hagyományos lakónegyedek, vallási épületek, utak, piacok jelzik a település gazdasági erejét. A fellegvárat 1962-ben nyilvánították nemzeti örökséggé. || kulturális || 2011
|-
| [[Trang An kultúrtáj]] || [[kép: Đường vào Tam Cốc - Ninh Bình.JPG|150px]] || ||vegyes ||2014