„Szakák” változatai közötti eltérés

Az [[isszédok]] (issedonesisszédonesz: ἰσσηδόνες) nevezetű nép az [[Urál (hegység)|Urál hegység]] hegység keleti oldalán lakott.

Az [[ászik]] (asianoiaszianoi: ασιανοι, asioiaszioi: ασιοι, iazygesiazügesz: ιαζυγες, jászok ) a [[Szir-darja]] alsó szakaszánál, az [[Aral-tó]] körül, valamint [[Hvárezm|Khoraszmia]] oázisának területén, az [[Amu-darja]] alsó szakaszánál telepedtek le. Szövetségük neve [[masszagéták|MassagetaiMasszagetai]] (Μασσαγεται), utóbb [[alánok|Alanoi]] (Αλανοι). Három törzsük görögös neve pedig [[aorszok]] (aorszoi: αορσοι), ászik, [[roxolánok]] (rhoxolanoi: ροξολανοι).

Az [[avarok]] (abaroi: αβαροι, abioi: αβιοι, aparnoi: απαρνοι, apasiakaiapasziakai: απασιακαι, daai: δααι, parnoikidaritai ounnoi: κιδαριται ουννοι, pausikaiouarkhonitai: ουαρχονιται, parnoi: παρνοι, uarkhonitaipauszikai: παυσικαι) szállásterülete a Kopet-dag északi előterében volt.

A [[Ferganai-medence|Ferganai-medencében]] letelepedett szakák saját nevét nem ismerjük. Görög forrásokban megszólításuk sakai[[amürgi amyrgioiszkíták|amürgi szakák]] (szakai amürgioi: σακαι αμυργιοι). Országuk neve kínai forrásokban Tajüan (大宛), azaz Nagy Jónok. A kínaiak által használt név [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alekszandrosz]], makedón király leszerelt harcosaira utal, akiket a hadvezér Alexandreia EszkhateEszkhaté (ma [[Hudzsand]]) városába telepített.

A [[kangarok]] (kakhagai skythaiszküthai: καχαγαι σκυθαι) a Szir-darja felsőközépső szakaszának alföldjét, valamint a Talasz és a Csu folyó síkságát lakták.

A [[szakaurak]] (sakaurakaiszakaurakai: σακαυρακαι, szaj: 塞, szajvang: 塞王) szállásai az Ili folyó völgyében és az [[Iszik-köl (tó)|Iszik-köl]] vidékén voltak. A hazai szakmunkák, valamint a népszerűsítő kiadványok olykor a szakaurakat nevezik – lényegében helytelenül – szakáknak.

A szkíták közép-ázsiai csoportja (része, szaka) magát – összefoglaló néven – ''szaka'' címmel illette. Többen – közöttük [[Szemerényi Oszvald|Oswald Szemerényi]] is – megkíséreltek magyarázatot találni nevükre. Mivel az ókor tudósítói a szakákat vándorló pásztoroknak is nevezik, ennélfogva jó okunk van feltételezni – mondja Szemerényi –, hogy a szaka név jelentése „nomád”''nomád''. Állításának igazolására egy feltételezett iráni szót – ''*sak'' (megy, folyik, fut, kóborol ) – szerkeszt. A perzsák – bizonygatja – azért nevezték a szkíta népeket egyetemlegesen szakáknak, mert azok vándorló pásztorok voltak.{{refhely|Szemerényi 1980}}

Szemerényi kijelentése a szakák nevével kapcsolatban nehezen hihető. A „szaka”''szaka'' ugyanis a közép-ázsiai szkíták önelnevezése volt. Bizonyíték erre többek között a szakaurak címe. Nem valószínű, hogy nevük első elemét a perzsáktól kölcsönözték volna. A [[magyarok]] sem nevezik magukat oguroknak, onoguroknak, jóllehet az idegenek által rájuk ruházott elnevezések többsége az említett török szavakban gyökerezik.

Felmerülhet még ellenkező érvényű bizonyítékként az avarok egyik görögös elnevezése (apasziakai: ἀπασιάκαι, avagy aszpasziakai: ἀσπασιάκαι), melyet „vízi''vízi szakák”szakák'', illetve „víznek''víznek örvendők”örvendők'' alakban fejt vissza Tomaschek, illetve Altheim és Stiehl.{{refhely|Tomaschek 1894''b''}}{{refhely|Altheim und Stiehl 1970}} Az avarok – ha elhisszük a mondottakat – valójában nem avarok, hanem ''vízi vándorló pásztorok'', illetve ''víznek örvendők'' voltak. Az említett szóalakok nyilván rontottak; az eredeti kifejezés ''*aparszakai'' (ἀπαρσακαι), azaz „avar''avar szakák”szakák'' lehetett. Szemerényi azonban mindezeket, ahogyan a hasonló neveket sem vizsgálta. Van belőlük pedig legalább egy tucat, pl. aparnoi (ἀπαρνοι). Ennek tartalma Tomaschek szerint ''serdületlen'', ''éretlen'', illetve ''fiatalember'', ''legény''.{{refhely|Tomaschek 1894''a''}} Az avarokra ráaggatott iráni nevek sokasága ezek után már-már zavarba ejtő.

Az ókor tudósítói, nem különben a perzsák, a szaka nevet összefoglaló értelemben használták. Ha kifejezetten valamelyik szaka népre hivatkoztak, akkor a szaka névhez jelzőt ragasztottak (pl. sakaiszakai amyrgioiamürgioi, sakâ haumavargâ), vagy az illető nép saját elnevezését használták, pl. asioiaszioi (ászik), aparnoi (avarok) sakaurakaiszakaurakai (szakaurak).

Abajev szerint a ''szaka'' kifejezés az oszét „sag”''sag'' (szarvas) szóval rokon.{{refhely|Абаев 1949}} A szakák tehát – tudós szerzőnk kijelentéséből ez következne – ''szarvasok''. Abajev szófejtésével szemben általában Szemerényi megoldását tartják hihetőbbnek.

A „szaka”''szaka'' kifejezés egyik jelentése a magyarban [[Czuczor Gergely|Czuczor]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi]] szerint: ''„Egy-egy elvált rész valamiből, pl. a kerék talpáról abroncsrovásból kitört vagy kihullott vagy kivágott darabka, rovaték.”'' A „szak”''szak'' kifejezés értelme pedig: ''„Rész, mely úgy tünik föl elménkben, mintha bizonyos egésztől, vagy több, hasonló nemüektől el volna választva, metszve, vágva, szabva . Ezen alapfogalom rejlik a szakad, szakaszt, szakgat, szakos, szakócza, szakmány v. szakvány származékokban.”''{{refhely|Czuczor és Fogarasi 1870}}

A szakirodalom a szakákkal kapcsolja össze [[Gautama Sziddhártha]], avagy Gautama Buddha személyét. Buddha, hagyomány szerint, a [[sákja]] nevű törzs egyik királyának sarja volt. A szakák első csoportjai a bronzkorban[[bronzkor]]ban, i. e. 1800–1600. körül, költöztek az Indiai-félszigetre. Biztosat erről, írott források hiányában, nem tudunk. Eredeti nyelvüket ott – kisebbségben – alighanem elveszették, s nevüket is elferdítette az idegen környezet.

A perzsa királyi sziklafeliratok{{refhely|Lecoq 1997}} nem nyújtanak biztos alapot a közép-ázsiai szkíták különböző csoportjainak azonosításához. A perzsák a nekik adózó négy szkíta népet – közöttük az [[Trákia|Odrüszi királyság]] megszervezőit, az európai [[géták]]at is – viseletük, szokásaik, lakóhelyük szerint nevezték meg, s a következetesség sem volt erényük:

:sakâ* Sakâ tyaiy paradraya – vízen túliak (betű szerint: szakák, kik vízen túliak). A Keleti-Balkán lakói voltak; görögös nevük [[géták|getai]] (γεται). Harmatta az „európai”, azaz [[királyi szkíták]]kal azonosítja őket.{{refhely|Harmatta 2004}} E helyen bizonyosan nem róluk van szó, ők ugyanis nem voltak a perzsák adófizetői.

:sakâ* Sakâ tyaiy para Sugdam – Szogdián túliak (a perzsa szövegben, betű szerint, „sakaibiš tyaiy para Sugdam”, azaz „a szakáktól, kik Szogdián túliak”). Ekként is nevezték a perzsák az amürgi szakákat. Aradi szerint ők a „tulajdonképpeni szakák”, avagy szakaurak.{{refhely|Aradi 2012}} A szakaurak azonban nem voltak a perzsák hűbéresei.

Az egyik szkíta nép e felsorolásban nyilván kétszer szerepel. A szakemberek – például [[Harmatta János]] is – tanácstalanok, ha e nevek azonosításáról esik szó.{{refhely|Harmatta 2004}} Egyik szerző így, a másik amúgy nyilatkozik e kérdésben. A haumát fogyasztókat legtöbbször a Ferganai-medencében lakókkal azonosítják, a dahákat pedig az avarokkal.

A ''hauma'', avagy ''szóma'' mibenlétéről véget nem érő találgatások folynak: szeszes ital, [[csikófark]], [[ginzeng]], [[kender]], [[légyölő galóca]], [[Közönséges mandragóra|varázsgyökér]] és a többi.{{refhely|Taillieu 2003}}

* [[ászikAorszok]]

* [[avarokArzsán]]

* [[dahákAsina nemzetség]]

* [[isszédokIndoszkíták]]

* [[jakutokIsszédok]]

* [[kangarokJakutok]]

* [[szkítákPazirik]]