„Szakák” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Javítások, források hozzáadása |
|||
2. sor:
A '''szakák''' közép-ázsiai szkíták. Az isszédok, az ászik, az avarok, a Ferganai-medencében honos szkíták, a kangarok és a szakaurak – önmaguk által is használt – összefoglaló neve '''szaka'''. Közép-Ázsia pusztáit az ókorban szaka népek uralták.
Az [[isszédok]] (
Az [[ászik]] (
Az [[avarok]] (abaroi: αβαροι, abioi: αβιοι, aparnoi: απαρνοι,
A [[Ferganai-medence|Ferganai-medencében]] letelepedett szakák saját nevét nem ismerjük. Görög forrásokban megszólításuk
A [[kangarok]] (kakhagai
A [[szakaurak]] (
Magukat a [[jakutok]] is szakáknak nevezik; a szakákat tekintik őseiknek.
== Nevük ==
A szkíták közép-ázsiai csoportja (része, szaka) magát – összefoglaló néven – ''szaka'' címmel illette. Többen – közöttük [[Szemerényi Oszvald|Oswald Szemerényi]] is – megkíséreltek magyarázatot találni nevükre. Mivel az ókor tudósítói a szakákat vándorló pásztoroknak is nevezik, ennélfogva jó okunk van feltételezni – mondja Szemerényi –, hogy a szaka név jelentése
Szemerényi kijelentése a szakák nevével kapcsolatban nehezen hihető. A
Felmerülhet még ellenkező érvényű bizonyítékként az avarok egyik görögös elnevezése (apasziakai: ἀπασιάκαι, avagy aszpasziakai: ἀσπασιάκαι), melyet
Az ókor tudósítói, nem különben a perzsák, a szaka nevet összefoglaló értelemben használták. Ha kifejezetten valamelyik szaka népre hivatkoztak, akkor a szaka névhez jelzőt ragasztottak (pl.
Abajev szerint a ''szaka'' kifejezés az oszét
A
== Gautama Buddha ==
A szakirodalom a szakákkal kapcsolja össze [[Gautama Sziddhártha]], avagy Gautama Buddha személyét. Buddha, hagyomány szerint, a [[sákja]] nevű törzs egyik királyának sarja volt. A szakák első csoportjai a
== Szakák óiráni forrásokban ==
A médek és a perzsák, mivel elsőként a szakákkal kerültek kapcsolatba, az általuk későbben megismert európai szkítákra is a szaka nevet aggatták.
A perzsa királyi sziklafeliratok{{refhely|Lecoq 1997}} nem nyújtanak biztos alapot a közép-ázsiai szkíták különböző csoportjainak azonosításához. A perzsák a nekik adózó négy szkíta népet – közöttük az [[Trákia|Odrüszi királyság]] megszervezőit, az európai [[géták]]at is – viseletük, szokásaik, lakóhelyük
* Sakâ haumavargâ – haumát fogyasztók (betű szerint: haumát fogyasztó szakák). Lakóhelyük a Ferganai-medence (görög forrásokban Amürgion pedion: Αμυργιον πεδιον) volt, nevük pedig görögösen amürgi szakák (σακαι αμυργιοι). Aradi Éva az [[indoszkíták]]kal azonosítja őket.{{refhely|Aradi 2012}} Az indoszkítáknak is nevezett szakaurak azonban nem voltak a perzsák hűbéresei.
* Sakâ tigraxaudâ – hegyes fövegűek (betű szerint: hegyes fövegű szakák). Az Amu-darja alsó szakaszánál, Khoraszmia oázisának területén laktak. [[Harmatta János]] szerint ők a dahák, más néven masszagéták.{{refhely|Harmatta 2004}} Valójában a hegyes fövegűek az ászik egyik csoportját képviselték. Masszagetai (Μασσαγεται) pedig az ászik szövetségének görögös neve volt.
* Dahâ – ellenségek, idegenek. A Kopet-dag északi előterében laktak, s magukat avaroknak címezték.{{refhely|Blois and Vogelsang 1993}}
Az egyik szkíta nép e felsorolásban nyilván kétszer szerepel. A szakemberek – például
A ''hauma'', avagy ''szóma'' mibenlétéről véget nem érő találgatások folynak: szeszes ital, [[csikófark]], [[ginzeng]], [[kender]], [[légyölő galóca]], [[Közönséges mandragóra|varázsgyökér]] és a többi.{{refhely|Taillieu 2003}}
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások|oszlopok=3}}
== Források ==▼
* [http://i.ironau.ru/pdf/osjazfolk1949.pdf {{aut|Абаев, В. И.}} (1949): ''Осетинский язык и фольклор''.
* [http://www.iranicaonline.org/articles/alans-an-ancient-iranian-tribe-of-the-northern-scythian-saka-sarmatian-massagete-group-known-to-classical-writers-from {{aut|Abaev, V. I.}} and {{aut|Bailey, H. W.}} (1985): Alans, an ancient Iranian tribe of the northern (Scythian, Saka, Sarmatian, Massagete) group, known to classical writers from the first centuries CE. ''Encyclopedia Iranica'' '''1''' (8): 801–803.]▼
* {{aut|Altheim, F.}} und {{aut|Stiehl, R.}} (1970): ''Geschichte Mittelasien im Altertum''. Berlin.▼
* {{aut|Aradi Éva}} (2012): ''Indoszkíták''. Budapest.▼
* [http://www.iranicaonline.org/articles/dahae {{aut|Blois, F. de}} and {{aut|Vogelsang, W.}} (1993): Dahae. I. The name. II. The people. ''Encyclopedia Iranica'' '''6''' (6): 581–582.]▼
* [http://czuczor.oszk.hu/elolap.php {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1870): ''A magyar nyelv szótára''.] (Elektronikus változat. ''Szak'' és ''szaka'' szócikk.)▼
* [http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/5kotet_4.pdf {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1870): ''A magyar nyelv szótára''. Ötödik kötet. Pest.] (''Szak'' és ''szaka'' szócikk.)▼
* {{aut|Harmatta János}} (2004): Nagy Sándor Transoxaniában. ''Antik Tanulmányok'' '''48''' (1–2): 35–42.▼
* [http://www.sino-platonic.org/complete/spp127_getes.pdf {{aut|Jhutti, S. S.}} (2003): The Getes. ''Sino-platonic papers'' '''127''': 1–125.]▼
* [https://archive.org/details/LesInscriptionsDeLaPerseAchemenide1997 {{aut|Lecoq, P.}} (1997): ''Les inscriptions de la Perse achéménide''. Traduit du vieux perse, de l’élamite, du babylonien et de l’araméen. Paris.]
* [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/
* [http://www.iranicaonline.org/articles/haumavarga {{aut|Schmitt, R.}} (2003): Haumavargā, a term distinguishing one of the three groups of Sakā tribes, Sakā haumavargā, in some of the lists of the peoples in the Achaemenid royal inscriptions. ''Encyclopedia Iranica'' '''12''' (1): 63–64.]▼
* {{aut|Sulimirski, T.}} (1970): The Sarmatians. ''In'' {{aut|Glyn, D.}} (ed.): ''Ancient Peoples and Places''. Volume seventy-three. New York, Washington.▼
* {{aut|Sulimirski, T.}} and {{aut|Taylor, T.}} (1992): Chapter 33a. The Scythians. Pp. 547–590. ''In'' {{aut|Boardman, J.}}, {{aut|Edwards, I. E. S.}}, {{aut|Sollberger, E.}} and {{aut|Hammond, N. G. L.}} (eds): ''The Cambridge Ancient History''. III. Part
* [https://www.azargoshnasp.net/history/Scythians/fouroldiranianethnicnames.pdf {{aut|Szemerényi,
* [http://www.iranicaonline.org/articles/haoma-i {{aut|Taillieu, D.}} (2003): Haoma I. Botany. Haoma is the Avestan name for a plant and its divinity, Mid. Pers. hōm, Sogd. xwm, Pers. and other living Iranian languages hōm, hūm and related forms. ''Encyclopedia Iranica'' '''11''' (6): 659–662.]▼
* [http://ia600202.us.archive.org/2/items/PWRE01-02/Pauly-Wissowa_I2_2669.png {{aut|Tomaschek, W.}} (1894''a''): Aparnoi. Col. 2669. ''In'' {{aut|Wissowa,
* [http://ia600202.us.archive.org/2/items/PWRE01-02/Pauly-Wissowa_I2_2669.png {{aut|Tomaschek, W.}} (1894''b''): Apasiakai. Col. 2670. ''In'' {{aut|Wissowa,
* [http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm {{aut|Vásáry István}} (2003): A régi Belső-Ázsia története. Második kiadás. ''In'' {{aut|Bende Ildikó}} (szerk.): ''Magyar Őstörténeti Könyvtár'' '''19'''. Budapest.]▼
* [http://www.sino-platonic.org/complete/spp080_saka_sai.pdf {{aut|Yu, T.}} (1998): A Study of Saka History. ''Sino-platonic papers'' '''80''': 1–224.]▼
== További ismertetők ==
* {{aut|Bánosi György}} és {{aut|Veresegyházi Béla}} (1999): ''Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona''. Budapest.▼
* [http://www.inco.hu/inco14/transzc/cikk1h.htm {{aut|Csörgő Zoltán}} (é. n.): ''Szkíta volt-e Buddha?'']▼
* [http://www.heritageinstitute.com/zoroastrianism/dahi/index.htm {{aut|Eduljee, K. E.}} (2005–2014): ''Dahi''. Daha, Dahistan (Dahae), Friend & Foe. Zoroastrian Heritage.]▼
* [http://www.heritageinstitute.com/zoroastrianism/saka/index.htm {{aut|Eduljee, K. E.}} (2005–2014): ''Saka''. Fergana, Scythia, Scythians, Turks. Zoroastrian Heritage.]▼
* [http://www.iranchamber.com/history/articles/ethnic_of_sakas.php {{aut|Piankov, I.}} (n. d.): ''The Ethnic of Sakas (Scythians)''. Iran Chamber Society.]▼
* [https://archive.org/details/ruinsofdesertcat01stei {{aut|Stein, A.}} (1912): ''Ruins of Desert Cathay''. Personal narrative of explorations in Central Asia and westernmost China. London.]▼
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Abioi]]
* [[Alánok]]
* [[
* [[
* [[
* [[Ászik]]
* [[Avar Kaganátus]]
* [[Avarok]]
* [[Dahák]]
* [[Gautama Sziddhártha]]
* [[
* [[
* [[
* [[Jászok]]
* [[Jazigok]]
* [[Kangarok]]
* [[Kidarita királyság]]
* [[Királyi szkíták]]
* [[Masszagéták]]
* [[Moga indoszkíta király]]
* [[
* [[Roxolánok]]
* [[Szakaurak]]
▲== Források ==
* [[Szkíták]]
▲* [http://i.ironau.ru/pdf/osjazfolk1949.pdf Абаев, В. И. (1949): ''Осетинский язык и фольклор''. I. Москва, Ленинград.]
* [[Szkíták a Bibliában]]
▲* [http://www.iranicaonline.org/articles/alans-an-ancient-iranian-tribe-of-the-northern-scythian-saka-sarmatian-massagete-group-known-to-classical-writers-from Abaev, V. I. and Bailey, H. W. (1985): Alans, an ancient Iranian tribe of the northern (Scythian, Saka, Sarmatian, Massagete) group, known to classical writers from the first centuries CE. ''Encyclopedia Iranica'' '''1''' (8): 801–803.]
* [[Szkíta szokások]]
▲* Altheim, F. und Stiehl, R. (1970): ''Geschichte Mittelasien im Altertum''. Berlin.
* [[Türkök]]
▲* [http://www.iranicaonline.org/articles/dahae Blois, F. de and Vogelsang, W. (1993): Dahae. I. The name. II. The people. ''Encyclopedia Iranica'' '''6''' (6): 581–582.]
* [[Várkonyok]]
▲* [http://czuczor.oszk.hu/elolap.php Czuczor Gergely és Fogarasi János: ''A magyar nyelv szótára''.] (Elektronikus változat.)
▲* [http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/5kotet_4.pdf Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): ''A magyar nyelv szótára''. Ötödik kötet. Pest.]
▲* Harmatta János (2004): Nagy Sándor Transoxaniában. ''Antik Tanulmányok'' '''48''' (1–2): 35–42.
▲* [http://www.sino-platonic.org/complete/spp127_getes.pdf Jhutti, S. S. (2003): The Getes. ''Sino-platonic papers'' '''127''': 1–125.]
▲* [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/3769.html Pecz Vilmos (szerk.) (2001): ''Ókori lexikon''. (Elektronikus dokumentum.) Budapest.]
▲* [http://www.iranicaonline.org/articles/haumavarga Schmitt, R. (2003): Haumavargā, a term distinguishing one of the three groups of Sakā tribes, Sakā haumavargā, in some of the lists of the peoples in the Achaemenid royal inscriptions. ''Encyclopedia Iranica'' '''12''' (1): 63–64.]
▲* Sulimirski, T. (1970): The Sarmatians. ''In'' Glyn, D. (ed.): ''Ancient Peoples and Places''. Volume seventy-three. New York, Washington.
▲* Sulimirski, T. and Taylor, T. (1992): Chapter 33a. The Scythians. Pp. 547–590. ''In'' Boardman, J., Edwards, I. E. S., Sollberger, E. and Hammond, N. G. L. (eds): ''The Cambridge Ancient History''. III. Part 2. The Assyrian and Babylonian empires and other states of the Near East, from the eighth to the sixth centuries b.c. Second edition. Cambridge.
▲* [https://www.azargoshnasp.net/history/Scythians/fouroldiranianethnicnames.pdf Szemerényi, O. (1980): Four Old Iranian Ethnic Names: Scythian – Skudra – Sogdian – Saka. Sitzungsberichte der Österreichischen Akademie der Wissenschaften 371: 5–47.]
▲* [http://www.iranicaonline.org/articles/haoma-i Taillieu, D. (2003): Haoma I. Botany. Haoma is the Avestan name for a plant and its divinity, Mid. Pers. hōm, Sogd. xwm, Pers. and other living Iranian languages hōm, hūm and related forms. ''Encyclopedia Iranica'' '''11''' (6): 659–662.]
▲* [http://ia600202.us.archive.org/2/items/PWRE01-02/Pauly-Wissowa_I2_2669.png Tomaschek, W. (1894): Aparnoi. Col. 2669. ''In'' Wissowa, G. (Hrsg.): ''Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft''. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Zweiter Halbband. Alexandros–Apollokrates. Stuttgart.]
▲* [http://ia600202.us.archive.org/2/items/PWRE01-02/Pauly-Wissowa_I2_2669.png Tomaschek, W. (1894): Apasiakai. Col. 2670. ''In'' Wissowa, G. (Hrsg.): ''Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft''. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Zweiter Halbband. Alexandros–Apollokrates. Stuttgart.]
▲* [http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm Vásáry István (2003): A régi Belső-Ázsia története. Második kiadás. ''In'' Bende Ildikó (szerk.): ''Magyar Őstörténeti Könyvtár 19''. Budapest.]
▲* [http://www.sino-platonic.org/complete/spp080_saka_sai.pdf Yu, T. (1998): A Study of Saka History. ''Sino-platonic papers'' '''80''': 1–224.]
▲* Aradi Éva (2012): ''Indoszkíták''. Budapest.
▲* Bánosi György és Veresegyházi Béla (1999): ''Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona''. Budapest.
▲* [http://www.inco.hu/inco14/transzc/cikk1h.htm Csörgő Zoltán (é. n.): ''Szkíta volt-e Buddha?'']
▲* [http://www.heritageinstitute.com/zoroastrianism/dahi/index.htm Eduljee, K. E. (2005–2014): ''Dahi''. Daha, Dahistan (Dahae), Friend & Foe. Zoroastrian Heritage.]
▲* [http://www.heritageinstitute.com/zoroastrianism/saka/index.htm Eduljee, K. E. (2005–2014): ''Saka''. Fergana, Scythia, Scythians, Turks. Zoroastrian Heritage.]
▲* [http://www.iranchamber.com/history/articles/ethnic_of_sakas.php Piankov, I. (n. d.): ''The Ethnic of Sakas (Scythians)''. Iran Chamber Society.]
▲* [https://archive.org/details/ruinsofdesertcat01stei Stein, A. (1912): ''Ruins of Desert Cathay''. Personal narrative of explorations in Central Asia and westernmost China. London.]
{{portál|ókor}}
|