„Piast-dinasztia” változatai közötti eltérés

a
Ulászló fia és örököse [[III. Kázmér lengyel király|III. (Nagy) Kázmér]] (ur. 1333-1370) alatt tetőzött a Piastok hatalma, hogy azután el is enyésszen. Kázmér kiegyezett országa két legnagyobb ellenségével, a cseh királysággal és a Német Lovagrenddel. Átengedte nekik Sziléziát, illetve Pomerániát, [[1349]]-ben viszont birtokba vette Mazóviát és elfoglalta Galíciát (Galicija). Fellendítette az ország gazdaságát, újjászervezte hadseregét és közigazgatását, törvényeket alkotott, s [[1364]]-ben megalapította a Krakkói Egyetemet.
 
Halálával véget ért a Piast-ház uralma: miután fia nem született, trónját unokaöccsére, az [[1342]] óta Magyarországon uralkodó [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajosra]] hagyta, aki alatt a két ország [[1382]]-ig perszonálunióban volt. Halála után egyik lánya, [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]] (Jadwiga) lett Lengyelország királynője, ó pedigaki [[1386]]-ban férjhez ment Jagelló litván nagyfejedelemhez, aki [[II. Ulászló lengyel király|II. Ulászló]] (ur. 1386-1434) néven új dinasztiát alapított Lengyelországban. A Piastok kisebb hercegi címeket örököltek az országban, a család utolsó ága [[1675]]-ben halt ki.
 
==Lásd még==