„Csörsz árka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
'''Csörsz árka''' néven egy körülbelül 1260 km hosszú [[ókor]]i védőműrendszer maradványait ismerik [[Magyarország]]on, mely mintegy körbekeríti az [[Alföld]]et: a [[Dunakanyar]]tól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a [[Tisza|Tiszáig]], majd [[Debrecen]] környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: '''Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda.'''<ref>[http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/o-7361B/ordog-arok-7369A/ Ördög-árok Magyar néprajzi lexikon], arcanum.hu</ref> A Csörsz árok római irányítással épült szarmata sánc-árok rendszer.<ref>[http://www.szentkoronaorszaga.hu/hun/request.php?262 Barna Beatrix: A Csörsz-árok]</ref>
Az árkot [[1067]]-ben említi először oklevél: ''magna fovea, huae protensa usque ad Aruksceguj tendit''.<ref>[http://jaszcorvina.wplanet.hu/Konyvtar/cat_1/1/ Mi is az a Csörsz árok?], jaszcorvina.wplanet.hu</ref> Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a [[19. század]]ban ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a [[légirégészet]]. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.
== Szarmata védmű ==
| |||