|
Néhány cikk esetében a cikk szövege sok hasznos dolgot tartalmaz, de a jelenlegi megfogalmazása nem jó, vagy a [[Wikipédia:Semleges nézőpont|nézőpontja nem semleges]]. Ezen cikkeket átfogalmazhatod, csinosíthatod: a javításban segíthet a [[Wikipédia:Stilisztikai útmutató| stilisztikai]] és a [[Wikipédia:Fordítási útmutató|fordítási útmutató]].
A zene a hallható, de a végtelen frekvencia óceán egy szűk spektruma. A zene lényege nem az, hogy érzelmeket vált ki, mert, hogy ki, mikor, miért, miére reagál kicsit más kérdés. A zene a rezgések arányainak egymásra hatásai. ezek az arányok építészeti, vagy csillagászati jellegűek, univerzálisak. Matematikával kifejezhetőek. az egymásba illesztett rezgések neve harmónia (gör.: harmózó = beillesztek). kásőbb, az összhangzás neve: szünfóné, symfonia, sinfonia, majd, szimfónia. Az arányok (proprociók, hang és húrhosszúságok) egymásba illése, vagy nem illése a sítlustól függ. A zene a rezgéssé tett világ.(Marin Mesenne, Pythagóras). A különböző kultúrák más és más hangolású zeneszerszámokat használnak, amiknek eltérő a hangolásuk. Pl. Indiána 17-21 hangfokból állhat a hangolás, a nyugati zenében ez hétfokú 8dó-re-ni-fá-sol-lá-si vagy ti - dó'. Vagy a hangk abszolút bevével: c-d-e-f-g-a-h-c'. Ezen hétfokuság öt félhanggal kiegészítve lesz 21 fokú: cisz-disz-fisz-gisz.
A zenefogalma a világ alaprezgésére épül, a legkisebb ritmusa az elős ütés a khrónosz prótosz (a Planck másodperc -Dunkel Norbert szerint), vagy ahogy az indiai mitológia mondta: Síva Nataradja legelső dobütései zendítették fel az anyagi univerzumot. Így a zene = átélhetővé tett Univerzum (Dunkel, in: Zenetrápia, 2004) érzékivét (aiszthézis) tett elvont elvi, ideák, arányok. Az arányok egyben VISZONYOK, ahogy a Föld viszonyul a Naphoz, a Hold Merkurhoz, stb.A viszonyokból = arányokból (ratio/ proprotio, -Dunkel Norbert) adódik az emócio az érzelmi VISZONYulás is. Az emóció eleve a lat. moovere = megmozgatból jön. Minden viszonyban lehet feszülstség, ami vonzást, taszítást, vagy helyben maradást idéz elő.
A harmóniák (és formák, pl. mise, szonáta, rondó) minősítése már Platón előtt elkezdeődött. az ógörög filozófia (Platón: Zene az ideális államban) minősítik, melyik hangnem (hangsor, pl. líd, fríg, jón) mkilyen kívánt, vagy nem kívánt hatást vált ki (ethosz-tan). Az ehosz tan lesz az alapja az esztétikának, a szép elméleti, filozófiai és művészeti tanulmányozásának. A nevet Baumgarten nyomán kezdték használni.
Zene és tánc. A nem ki nem mondhatót (ineffábilis, Dunkelnél: ultraverbális) a szavakon inneni (a gyermek úgy 4 koráih nem használja a nyelvet: pre-verbális) és a szavakon túli élmények territóriuma a tánc és a zene. A világban rengeteg dolog NEM VERBALIZÁLHATÓ, szavakkal és fogalmakkal nem leírható, amit más nyelven, ún. nem-fogalmi nyelven lehet csak megközelíteni. Ennek IS eszköze a zene, ami a világ átélhetővé tett képe. Baumgarten szerint a művészet, az érzékiségénél fogva alsóbbrendű ismeretelmélet, "gnoszteológiai inferior". Gadamer, Dunkel szerint pedig, a mű a létben való gyarapodás eszköze, Dunkel több helyt is ír az ún. mese és a zene realitásöbbletéről (Zeneterápia KÖnyve 2004 Montréal, Az alkotó ereje, 2017,. Nem hogy csak érzéki volna a művészet, de a "reális-objektív" világnál gazdagabb is,szellemi is, mert az emebri viszonyok, az átrendezett tárgyi valóság, a szimbólumok és érznések világa, a lehetőségek és alternatív értelemzések folytán a művészi világ igen gadag lehet.
Nem csoda, hogy a világ harmóniájának (harmonia mundi, musica mundana) csak egy része e földi, emeberi ésszel felfogható össze-rendezettség, musica humana. Tehát: mi a zene? A világ össze-rendezettsége, el-rendezettség de a zenei eszközök, a harmónia a syn-phónia által.
A zenére is érvényesek a korszakok és stílusok rendező elve, pl. a gótikus, barokk, klaszikus st. sítlusok, vagy művészeti korok sajtáso, és másodpercek alatt felsiemrhető ún. formai - és stílusjyegei. Sztílosz = az íróvessző , azaz: ahogy a szerző (auktro) az az íróvesszőt tartja, forgatja, használja, amikor a pergamenre ír.
Kozmológiai értelemben a ZEN 1. a világegyetem harmóniája -ösze-illesztettsége. 2. A szüntelen mozgások és változások (movimiento, mutatio) időbeli folyamata. Dunkel (Zeneterápia, 2004) azonban hangsúlyozza, hogy a zenme nem időbeni, csak az eljátszása az. az agyban a zene egyfajta téri-építészeti elrendezésbe kerül, mert az agy három lebeny vidéke vizuális és érintési (taktilis) majd egy térképszerű elrendezést ad a kompozícióhoz.
A zenemű is, mint a festmény és vers, a regény, össze-rakás/ felépítés: cum pono, ponttal (hangjeggyel) pontot alkotva, innen: a kontrapunkt, contra punctum, hang hanggal szemben. Fokról fokra felépített harmónia.
A harmónia alapanyaga a káosz, amiben rend csírák vannak. E rend lehet a természetben, mert ami abban van, a zenében is meg van, spirál, logaritmus, mértani és számtani sorozatok, a színek oktávjai, az atomok (oxigén - kén) oktávaji... Van banális rend, és van banális rendetlenség s van gazdag rend, gazdag rend is.
A muzsika terápiás hatása az, hogy jobb féltekés aktivitást igényel, vagy művelés két agyféltekés művelet. A szavakkal ki nem mondható, elrejett, elzárt ellki tartalmakat segít újra-átélni, majd kimondani.
=== Régi lexikoncikk esetén===
|
