|
==Élete==
===Ifjúkora===
A hun uralom alól felszabadult gótok, miként [[Iordanes|Jordanes krónikaíró]] írja, az ''Amalok'' ősi családjából származó Valamir király és testvérei, Theudemir és Vidimir alatt éltek Pannóniában ''"nagy egyetértésben"'', de megosztva maguk között a területet.<ref name=barbarkiralyok>Sz. Jónás Ilona: '''Barbár királyok''', Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 29. oldal</ref> [[456]]–[[457]] [[tél|telén]] Attila fiai ''"ellenük jöttek, mintha azok csak uralmuk alól szöktek volna meg"'', azonban Valamir király visszaverte a hun csapatokat, amelyek Szkítia [[Dnyeper]] menti részére menekültek.<ref name=barbarkiralyok/> A győzelem hírével Valamir örömhírnököt küldött testvéréhez.<ref name=barbarkiralyok/> ''"Thiudimer házában azonban még nagyobb örömet talált. Ezen a napon született meg ugyanis Thiudimer fia, Theodorich, bár csak egy ágyasától, Ereleivától, de azért nagy reményű fiúcska"''<ref name=barbarkiralyok/><ref group=a>Valószínűleg a [[Kis-Balaton]] partján, [[Valcum]] mellett.</ref>. Jordanes, miként a későgót hagyomány is, a győzelem napjára helyezi Theuderich születését, mintegy ezzel is kiemelve személyiségét.<ref name=barbarkiralyok/> Valójában Theuderich korábban, [[452]]–[[453]] körül született.<ref name=barbarkiralyok/>
A gótok harcos népe azonban nem tudott békésen, hosszú ideig egy helyben élni.<ref name=barbarkiralyok/> Így amikor I. Leó keletrómai császár (ur.: [[457]]–[[474]]) megtagadta a gótoknak az addig fizetett évi segélyt, azok ''"dühükben fegyvert ragadnak és majdnem egész [[Illyricum]]ot végigdúlva rabolva pusztítják"''<ref name=barbarkiralyok/>. A császár ''"érzelmeit rögtön megváltoztatva"'', követei révén tárgyalásokat kezdett a gót királyokkal.<ref name=barbarkiralyok/> [[461]]-ben új ''foedus''ban elismerte pannóniai berendezkedésüket, s ''"anekik úgy a régi, mint a most járó ajándékokat, megígérve, hogy azt a jövőben is minden vonakodás nélkül meg fogja adni"''<ref name=barbarkiralyok/>. A béke megtartásának garanciájaként a császár a főkirály, Valamer fiát kérte túszul.<ref name=barbarkiralyok/> Azonban neki gyermeke nem volt, ezért unokaöccsét, az akkor nyolcéves Theuderichet mint saját fiát küldte túszul Konstantinápolyba,<ref name=barbarkiralyok/> [[462]]-ben.<ref name=pallas/> Theuderich, ''"mivel szép gyermek volt, megszerezte a császári kegyet magának"''<ref name=barbarkiralyok/>.
Theuderich itt 10 évig időzött (és legalább részben római nevelést kapott<ref name=uralkodok>{{Uralkodók és dinasztiák}}, 643. oldal</ref>). {{forr|szöveg=A konstantinápolyi udvarban sokat tanult a római kormányzásról és hadügyekről; ezeknek az ismereteknek később gót uralkodóként jó hasznát vette.}}
Eközben – a szerződés értelmében – a gótok nem is támadták meg a Birodalmat, hanem a szomszédaik ellen fordultak.<ref name=barbarkiralyok/> Először [[Noricum]]ba törtek be, ahonnét ugyan visszaverte őket a nyugatrómai rész katonai parancsnoka, Ricimer, de a gótok elzárták a híres ''[[borostyánút|borostyánutat]]''.<ref name=barbarkiralyok/> [[468]]-ban halt meg Valamir király, utódja Theudemir lett, aki ''"örvendezve fogadta fiát, Theodorikot, akit Leó császár nagy ajándékokkal hazabocsátott."''<ref name=barbarkiralyok/>.
Theuderich ekkor tizennyolc éves volt.<ref name=barbarkiralyok/> Ha a császár azt hitte, hogy az udvarában nevelkedett ifjú Konstantinápoly érdekeit fogja képviselni, csalódnia kellett.<ref name=barbarkiralyok/> Theuderich – Jordanes tudósítása szerint – egy 6000 fős sereggel átkelt a [[Duna|Duná]]n és megtámadta a ''[[szarmaták]]'' által a rómaiaktól elfoglalt [[Singidunum]]ot.<ref name=barbarkiralyok/> A szarmaták királyát megölte, ''"s miután családjt és vagyonát felprédálta, diadalmasan tért vissza atyjához"''<ref name=barbarkiralyok/>. A várost azonban nem adta vissza a rómaiaknak, hanem saját hatalma alá vette.<ref>''Barbár királyok'', 29–30. oldal</ref>
===Kivonulás Pannóniából===
|
