„Ókori görög vallás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
38. sor:
A görög szempontjából kedvezően végződő [[Görög-perzsa háború|perzsa háborúk]] után, [[Periklész]] korában [[Ókori Athén|Athén]]ban fellendült a templomépítés. Ennek a folyamatnak az egyik csúcspontja az olympiai Zeusz-templom, a másik pedig az Athéné-templom ([[Parthenón]]) Athénban, az Akropoliszon. Sok templomot építettek ekkortájt a [[Görög gyarmatosítás|görög gyarmat]]okon is. A [[hellenizmus]] korában azonban a görög művészet kiterjedt az egykori [[Nagy Sándor makedón király|Nagy Sándor]]-i birodalom roppant területeire és visszaesett a templomépítés, legalábbis a monumentális és fényűző világi építkezésekkel összevetve. {{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008}}
==== A kultusz és a templom szolgálói ====
A kultusz- és a templomszolgálatot a ''hiereusz'' (''pap'') és a ''hiereiai'' (''papnő'') látta el. A papság részben örökölhető, részben a nép választotta a papokat és papnőket, vagy a sors útján jelölték ki őket. A papok segítői a ''hieropoioi'' (''kemence-előkészítő''), a ''naophülakosz'' (''templomőr'') és a ''templomi pénztáros''. A papoknak és papnőknek díszhelyük volt a népgyűléseken és a nyilvános ünnepségeken. Le kellett mondaniuk a nemi kapcsolatról (vagy egész életükre, vagy tisztségviselésük időtartamára vagy bizonyos ideig a papi szolgálat elvégzése előtt). Nem volt zártkörű papság, hanem csak szentélyenként kijelölt tisztviselő. Az [[arkhón]]
== Kapcsolódó cikkek ==
| |||